Manapság a legtöbb DeFi projektnek van governance tokene. Ezek segítségével részt vehetünk egy projekt életében és irányításában, miközben akár jutalmakban is részesülhetünk.

Governance tokenek működése és funkciója

A governance tokenek olyan kriptovaluták, amik tulajdonlásával részt vehetünk a blokkláncra épített projektek irányításában. Ezen tokenek sokszor más és más kiváltságot biztosítanak tulajdonosuknak, amiket kezdetben a projekt készítői határoznak meg. A governance tokenek bírhatnak szavazóerővel, feljogosíthatnak szavazások indítványozására vagy a projekt által generált profit egy részére.

Ezek alapján kísérteties a hasonlóság a governance tokenek és a részvények között. A részvények osztalékot fizetnek, valamint legtöbbször szavazati joggal is bírnak, mi hát a különbség a kettő között? A szavazati joggal ellátott részvényesek a közgyűlésen szavazhatnak a vállalatot érintő kiemelt jelentőséggel bíró kérdésekben. A közgyűlés tanácsokat hozhat létre, igazgatókat jelölhet ki, akik a napi kérdésekben döntési joggal bírnak. Tehát a részvényeseknek csak közvetetten van befolyása a napi ügyekbe, azokat szakértők végzik, ez a struktúra biztosítja a vállalat hatékony működését.

A DeFi projektek a decentralizációt helyezik előtérbe, így kerülik az olyan helyzeteket, amikor egyetlen entitás vagy individuum kezében összpontosul a hatalom. Emiatt egy kellően decentralizált DeFi projekt nem vihet végbe nagyvolumenű változtatást a közösség jóváhagyása nélkül. Sokszor a kisebb részleteken is múlik, hogy hosszútávon sikeres lesz-e egy projekt, így ezekre is kellő figyelem kell, hogy háruljon. A kamatok, a fedezet és a díjak nagyságának megszabása is múlhat a közösségen, így előfordulhat, hogy ezt is a governance token birtokosok határozzák meg.

A blokklánc-technológia és az okosszerződések révén létrejött egy új fogalom, amit decentralizált autonóm szervezetnek (DAO) nevezünk. Ezen szervezetek lényege, hogy egy olyan közösséget hozzanak létre, ami függetlenül működik minden entitástól. A döntéshozatal nem egy kézben összpontosul és minden teljesen transzparensen nyomonkövethető. A DAO-kkal közösségi döntéseket hozhatunk, ezt szeretnék elérni a DeFi projektek a governance tokenekkel.

Governance tokenek előnyei és hátrányai

A governance tokenek kibocsátását a DeFi projektek nem csak a decentralizált irányítás érdekében teszik, más érdekek is fűződnek ehhez. A tokenek egy részét – jellemzően nem több, mint pár tíz százalékot – a projekt készítői megtartják maguknak, ezt a white paper-ben szokás részletezni. Így a projekt sikeressége esetén, a készítők is jutalomban részesülnek, valamint az ily módon szerzett tőkét fordíthatják a további projektnövekedés elősegítésére, programozók és szakértők alkalmazására.

Mi a biztosíték arra, hogy a governance tokenek tulajdonosai valóban jó döntéseket hoznak? Természetesen nincs biztosíték ilyesmire, ezért is ez egy esetleges hátránya lehet az ilyen rendszereknek. A felhasználók kapzsisága akár tönkre is teheti a projektet. Egy példán keresztül illusztrálva az esetet, a governance tokenek tulajdonosai esetlegesen megemelhetik a számukra fizetett jutalmakat, így kizsákmányolva a projektet.

Forrás: aragon.org

Emiatt nagyon fontos, hogy a tokenek olyanok kezébe kerüljenek, akik érdekeltek a projekt sikereiben és kellően ösztönözve legyenek arra, hogy a megfelelő döntéseket hozzák. Nem véletlen, hogy ezen tokeneket legtöbbször airdrop vagy liquidity mining (más néven yield farming) keretein belül bocsátják ki. Az egyik legnagyobb airdropot a Uniswap vitte végbe, minden felhasználó, aki az airdrop pillanatáig valaha használta a decentralizált tőzsdét, 400 UNI tokent kapott. Ezzel a módszerrel a Uniswap csapata olyan felhasználók kezébe rakta az irányítást, akik tudják mi a Uniswap, használták is és remélhetőleg a jövőben is szeretnék használni. A liquidity miningnál hasonló az elképzelés, a projekt governance tokenjét kamatként osztják ki azon felhasználóknak (liquidity providereknek), akik tőkét biztosítanak a platformnak.

A DeFi projektek másik fontos tulajdonsága, hogy a programok nyílt forráskóddal rendelkeznek. Ami azt jelenti, hogy az egész projekt könnyen lemásolható, esetleg egy-két apróság megváltoztatásával még akár innovatívabbá is tehető. De hát ha bármelyik projekt könnyen lemásolható, akkor mi adja az eredeti projekt értékét? Ilyen érték lehet az, hogy az eredeti projekt governance tokenjét több felhasználó tartja. Ezen felhasználókkal már kialakult egy közösség, amit nehéz lemásolni.

A governance tokenek életútja

Egy teljesen új projekt megszületése után teljesen abszurd, hogy egyből elfogadjuk a projekt saját tokenjét. Jellemző a yield farming projektek esetén, hogy napról napra jelennek meg újabb projektek, egyre magasabb és magasabb kamatokat ígérve. A kamatokat természetesen a saját (kvázi semmiből teremtett) tokenjükben fizetik, aminek ez által értéket tulajdonítanak a felhasználók. Egyik-másik projekt befuccsol, de van amelyik messzire jut, és kellően nagy eséllyel a legnagyobbak közt tud maradni. Ilyen sikertörténet a SushiSwap is, ami a Uniswapot másolta le, de ma már vezető szerepet tölt be a decentralizált tőzsdék világában.

Ez a fajta “Fake it, ’till you make it.” stratégia jellemzi a DeFi projektek legtöbbikét. Ez a mondat arra utal, hogy a projektnek tettetnie kell (“fake it”), hogy a tokenjüknek értéke van, egészen addig, ameddig tényleg értéke nem lesz (“till you make it”). Onnantól, hogy ténylegesen egy befolyásos szerepet tölt be a DeFi-ben egy projekt, a befektetők és spekulánsok nem fognak tudni elsétálni mellette.

Forrás: coingecko.com

Megintcsak egy jó kérdés, hogy mi alapján árazzuk be a különböző tokeneket? A főáramú közgazdaságtan a részvényeket az alapján árazza be, hogy mennyi lesz a várható osztalék a jövőben. Ezen cashflowkat jelenértékre diszkontáljuk, így megkapjuk, hogy mennyit érdemes elkölteni az adott részvényre a jelenlegi pillanatban. Ez talán a legracionálisabb módszer a részvények értékelésére, azonban ettől a modelltől eléggé gyakran elrugaszkodunk. Amennyiben egy ígéretes vállalatnál arra számítunk, hogy a jövőben elképesztő ütemben fog növekedni, a részvényára sokszorosan túlárazott lehet. (Hasonlókat figyelhetünk meg a Teslánál jelenleg.)

A governance tokenek ráadásul nem is osztalékot fizetnek, hanem általában kamatot, de azt sem feltétlenül. Szimplán a kamat nagyságából nem tudjuk beárazni a tokent, ráadásul a kamat nagysága dinamikusan változhat, a projektben forgó tőke egyik hónapról a másikra megsokszorozódhat, vagy lecsökkenhet. Tehát az egész governance token árazás spekuláción (meg persze fundamentális és technikai elemzésen) alapszik, miszerint a jövőben mekkora eséllyel lesz sikeres a projekt. Persze van egy-két esetlegesen racionálisnak vélt árazási módszer itt is, például összevethetjük a TVL (total value locked) és piaci kapitalizáció mutató számokat.

Összefoglaló a governance tokenekről

A közösségi irányítású DeFi projektek elképesztően fiatalok, realtíve kevés tapasztalattal rendelkezik a piac. Nem tudjuk még pontosan, hogy a DAO közösségek mennyire hatékonyak és fenntarthatóak. Azonban a blokklánc-technológiával kapcsolatos innovációk elképesztően gyors ütemben fejlődnek, párhuzamosan többféleképpen tesztelik a piacot az újabb projektek.

Minden fejlesztőgárda kicsit másképpen képzeli el, hogyan is kellene működnie egy governance tokennek, így a hibákból tanulunk, a jó ötleteket meg továbbfejlesztjük. A már korábban említett nyílt forráskód lehet az oka a gyors fejlődésnek, mindenki tanul mindenkitől, nincsen copyright, nincsen “titkos szérum”.

Érdekes kérdés, hogy vajon mekkora az a közösség, amelyik még hatékonyan tudja irányítani egy projekt működését. Vajon egy szűkebb bennfentes réteg vagy a platform szinte összes felhasználója együttesen a legjobb kormányzó? Amennyiben egy valóban decentralizált irányítást szeretnénk minden bizonnyal az utóbbi.

Azonban ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon a közösség, mindenkinek magasan edukáltnak kell lennie. Jó döntéseket csak úgy hozhatunk, ha informáltak vagyunk, viszonylag értjük a projekt működését. Tehát nem elég kitalálni mi a leghatékonyabb módszer egy DAO létrehozására, ahhoz a közösségnek is fejlődnie kell.

Ez a cikk a Cryptofalkán is megjelent.