A Bitcoin hálózaton jelenleg nem tudunk szofisztikált okosszerződéseket futtatni, ezért különböző módszerekkel átvitték a bitcoint más hálózatokra. Így a decentralized finance eszközeivel kamatoztathatjuk a bitcoinunkat.
Miért mozgatjuk a bitcoint egyik hálózatról a másikra?
A Bitcoin hálózat az első generációs blokklánchálózat, ez volt legelőször, így ez képezte alapját a később megjelenő okoshálózatoknak, elsőként az Ethereumnak. Persze mondhatnánk, hogy a Bitcoin sem a régi már, mivel több frissítésen is átment, azonban funkcióiban ez nem változtatott a Bitcoinon.
A 2013-ban megfogant ötlet, miszerint a blokklánchálózaton applikációkat is lehetne írni, egy fontos mérföldköve volt a ma létrejött decentralized finance-nek (röviden DeFi). Az okoshálózatok megjelenésével újabb lehetőségek bontakoztak ki, csak úgy, mint a yield farming, a hitelezés vagy az nft-k. A Bitcoin hálózatán ilyenekre nem lenne lehetőség, ugyanis az a hálózat nem kompatibilis ilyen mértékű programozhatósággal.
Az okoshálózatokon kibocsáthatunk különböző kriptovalutákat, például az Ethereumon a legtöbbet használt tokenformátum az ERC-20. Kivételt képeznek az NFT-k, ugyanis az ERC-20 egy úgynevezett “fungible” formátum, ami annyit tesz, hogy minden token megegyezik, egymással felcserélhetőek. ERC-20 tokenként fut az Ethereum hálózaton az USDT, a UNI, a BNB és még sok egyéb kriptovaluta.
Ezen tokenek mindegyike részt vehet az okoshálózat nyújtotta szolgáltatásokban, azonban mivel a bitcoin a saját hálózatán fut, ezért az nem kompatibilis ezen szolgáltatásokkal. Ezt a problémát oldották meg azzal, hogy különböző megoldásokkal tokeneket bocsátottak ki okoshálózatokon, amik tükrözik a bitcoin árfolyamát.
A kibocsátás módja történhet valós bitcoin (wrapped bitcoin-ként is szokás emlegetni) vagy egyéb fedezettel (szintetikus bitcoin), centralizált vagy decentralizált módon. Cikkünk írásakor több, mint 250.000 bitcoin mozog az Ethereum hálózatán. A továbbiakban ezekkel fogunk foglalkozni, a különböző eseteket átnézzük és értékeljük.
Centralizált megoldások – wBTC, BTCB
A wBTC 1:1-ben fedezett ERC-20 token, amit létrehozhatunk bitcoin letéttel vagy megsemmisíthetünk, amennyiben visszacserélnénk a wBTC-t igazi bitcoinra. Ezt a folyamatot egy külső fél végzi, tehát a folyamat centralizált módon megy végbe.
A kereskedő, aki a bitcoinját wBTC-re cserélné először megad egy ethereum címet a külsős félnek, majd elküldi a bitcoint a külsős fél által megadott bitcoin címre. Ekkor a külsős fél létrehozza a wBTC-t és elküldi a megadott ethereum címre, a bitcoint pedig megőrzi addig, amíg a wBTC-t vissza nem váltják.
A BTCB nagyon hasonlít a wBTC-re, a különbség annyi, hogy ez a Binance Chain-en (BEP-2 token) és a Binance Smart Chain-en található (BEP-20) meg. A külsős fél, akiben megbízunk jelen esetben a Binance, bár egészen addig valószínűleg nincsen semmi baj, amíg a “Proof of assets” felületükön mindent megtalálunk.
Decentralizált megoldások – renBTC, sBTC
A renBTC-t a RenVM által létrehozott hálózatok közötti bridge (híd) segítségével tudjuk létrehozni. A bridge a blokklánchálózatok egyik fontos eleme, segítségükkel hálózatok között “mozgathatunk” kriptovalutákat. A RenVM által létrehozott bridge bárki által használható és decentralizált megoldás, amennyiben kriptovalutát szeretnénk mozgatni hálózatok között.
A folyamat valójában hasonló ahhoz, amit a wBTC-nél és a BTCB-nél láthattunk, azzal a különbséggel, hogy itt minden folyamat decentralizáltan megy végbe. Az eredeti BTC-k tárolása, a renBTC-k létrehozása és megsemmisítése mind automatikusan történik.
Az eddigiektől különbözik az sBTC, ami egy szintetikus eszköz, amit a Synthetix platform segítségével hozhatunk létre. Az sBTC tokenek értékét nem a bitcoin, hanem az SNX tokenek biztosítják. Minden sBTC-t túl kell fedezni, jelenleg 750%-osan, így biztosodhatunk meg arról, hogy árfolyamingadozás esetén is marad elég fedezet minden sBTC mögött.
Lehetőségek az okoshálózatokon
A HODL stratégiát követve megannyi lehetőségünk van, hogy többet hozzunk ki a bitcoinunk értékéből, mint azt az eredeti Bitcoin hálózaton tehetnénk.
Kamatoztathatjuk valamilyen lending platformon, csak, hogy mondjuk pár példát Autofarm-on, CREAM-en és Aave-n is van ilyenre lehetőség, a lista egészen hosszú. Egyszerűen beküldjük a platformra a tokent és egyből kapjuk rá a kamatot, sokszor lekötésre sincs szükség és gyakori (óránkénti, napi) kamatozással kapjuk a jutalmat. Van lehetőség liquidity pool-ba is rakni a tokent, azonban ehhez szükségünk lesz egy másik kriptovalutára is és az impermanent loss is fenyegetni fog bennünket.
Amennyiben szükségünk van a bitcoinra elköltött pénzünk egy részére, de nem adnánk el a bitcoint, felvehetünk rá kölcsönt. A lending platformokon általában a beküldött érték 50%-áig vehetünk fel kölcsönt kamatra. Az Ethereum hálózaton többek között ilyen szolgáltatást nyújt az Aave vagy a Compound, a BSC hálózaton pedig a Venus.
Még egy opció lehet, hogy szintetikus eszközöket állítunk elő, legyen az stabilcoin (DAI), kriptovaluta vagy részvény. Ezen eszközökkel pedig újonnan kereskedhetünk vagy spekulálhatunk az árfolyamra. Figyelnünk kell azonban arra, hogy amennyiben vissza szeretnénk kapni a fedezetként nyújtott bitcoint, úgy ezeket az eszközöket majd vissza kell szolgáltatnunk. Erre a kölcsönfelvételnél is megfelelő figyelmet kell szánni.
Bitcoin az okoshálózatokon összefoglaló
Mint azt fentebb láthattuk sokféle megoldás született arra, hogyan is hozhatunk létre olyan kriptovalutát, aminek értéke a bitcoin árfolyamát követi és okoshálózaton mozgatható. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttünk pár okoshálózaton kibocsátott kriptovalutát, amik árfolyama követi az bitcoinét.
A legtöbbet az Ethereum hálózatán bocsátották ki, azonban már más hálózatokon is megtalálható a hálózatok közötti bridge-eknek köszönhetően. A fedezetet illetően a leggyakoribb a bitcoin, amivel 1:1-ben fedezik az adott kriptovaluta mögötti értéket. Ennek oka az lehet, hogy más fedezetnél szükséges a túlfedezés, annak érdekében, hogy még volatilis piacon is meg legyen a kellő érték az adott szintetikus eszköz mögött.
A decentralizáltság kérdése nem teljesen fekete vagy fehér. Ahogy azt a The Defiant is írja, ezek a projektek egy spektrumon helyezkednek el. Vannak tokenek, amik a decentralizáltak között is még inkább decentralizáltak, illetve olyanok is, amik a centralizáltak között is erősen központilag szabályozottak. Ez mind attól függ, hogy milyen módon hozzák létre és semmisítik meg a tokeneket, hogyan őrzik őket vagy hogy milyen oracle-ök alapján határozzák meg az árat.
Összegezve a leírtakat, nem lehet megmondani, hogy melyik a legjobb token a fentiek közül, ez attól függ, mire használnánk vagy mennyire fontos számunkra a decentralizáció. Döntésünkben az is fontos szerepet játszhat, hogy melyik hálózatot használjuk, bár szerencsére a legtöbb token mozgatható különböző hálózatok között. A renVM bridge-ével például a renBTC-t küldhetjük az Ethereum, BSC, Fantom, Polygon, Avalanche és Solana hálózatokra is.
A cikkben sok segítségre leltem a finematics.com oldalon.
A cikk a Cryptofalkán is megjelent.
Vélemény, hozzászólás?