A DeFi és a kamatfarmolás közben veszteségeket is elszenvedhetünk az árfolyamváltozás miatt, azonban ezek a veszteségek nem véglegesek. Az alábbiakban megnézzük, hogy mi az az impermanent loss, mi miatt következik be és mit kell tennie azoknak, akik elkerülnék ezen veszteségeket.
Liquidity pool-ok a DeFi-ben
Az impermanent loss fogalma egy összetett probléma, aminek megértéséhez először meg kell értenünk több fogalmat és a liquidity pool-ok működését is.
Az okosszerződések működtette DeFi (Decentralized Finance) világában sokféle lehetőségünk van kamatot farmolni, ezen lehetőségek egyike a liquidity pool-ok használata. A liquidity pool-ba kriptovalutákat helyezhetünk el, ezért a későbbiekben kamatot kapunk. Egy liquidity pool-ban egy kriptovaluta pár van (pl. ETH-DAI, BNB-CAKE, stb.), ezeket a pool-okat arra használjuk, hogy kereskedni tudjunk és eladjuk valamely kriptovalutánkat egy másikért cserébe. Ugyanúgy, mint egy centralizált tőzsdén (Binance, Coinbase, OKEx, stb.) a cél itt is az egyik kriptovalutáról a másikra való átváltás.
A leggyakoribb módszer kamatfarmolásra a liquidity pool-ok használata, ahova kriptovalutákat helyezhetünk be, ezeket a felhasználókat hívjuk liquidity providereknek. Ezen liquidity pool-okat a decentralizált tőzsdék (Uniswap, PancakeSwap, SushiSwap, stb.) arra használják, hogy ajánlatokat nyújtsanak a kereskedőknek. A kereskedők egy alacsony, általában 0,3%-os díjért cserébe használhatják a liquidity pool-t. A liquidity providerek ezekből a díjakból részesülnek, ezt kapják meg, mint kamat.
A centralizált tőzsdékkel ellentétben az okosszerződéseken alapuló decentralizált tőzsdék más módszert alkalmaznak a kereskedésnél. A centralizált tőzsdéken ajánlati könyv van, ahova a kereskedők berakhatják a limit áras megbízásaikat. Amennyiben egy eladási és egy vételi ajánlat találkozik egymással, a tőzsde adatbázisa végbeviszi a cserét. Ezzel ellentétben a decentralizált tőzsdéknél mindig csak az aktuális árfolyamon kereskedhetünk. A váltást egy okosszerződés bonyolítja le egy liquidity pool segítségével, az egyik kriptovaluta darabszáma gyarapodni fog a pool-ban (amit a kereskedő eladni akart, azt behelyezi a pool-ba), míg a másik kriptovaluta darabszáma csökkenni fog (ezt kapja a váltás ellenértékeként). Tehát még a hagyományos (centralizált) tőzsdén a kereskedők egymás ellenében kereskednek, addig a decentralizált tőzsdéken a kereskedők a liquidity pool ellenében kereskednek.
Liquidity pool-ok a gyakorlatban
A liquidity pool-ok a gyakorlatban egy formulát követnek, még pedig az úgynevezett “konstans szorzat” formulát (1. feltevés), ami azt mondja, hogy a két kriptovaluta darabszámának a szorzata állandó. Továbbiakban azt is fontos tudni, hogy egy liquidity pool-ban a két kriptovaluta értéke 50-50%-ban oszlik meg mindig (2. feltevés). (A gyakorlatban vannak más formulák és szabályok is, azonban érdemes ezeket megérteni legelőször.) Ezt a két szabályt kell követnünk és ebből minden más adódni fog. Nézzünk egy példát.
Tegyük fel, hogy egy ETH-DAI liquidity pool-ban 10 ether és 1000 DAI van. A kriptovaluták egymáshoz viszonyított árát az alapján határozhatjuk meg, hogy elosztjuk egymással a két számot (ezt a 2. feltevés miatt tehetjük meg), így kifejezhetjük 1 ether értékét DAI-ban vagy fordítva. Azt kaptuk, hogy 1 ether 100 DAI-t ér, azaz 100 dollárt (a DAI egy stabilcoin).
Ezek után tegyük fel, hogy az ether ára felmegy 400 dollárra. Nyilván nem egyik pillanatról változik meg az ether ára 100 dollárról 400-ra. Az úgynevezett arbitrázs kereskedők folyamatosan egyenlítik ki a különböző tőzsdéken lévő árakat, ezért feltehetjük, hogy hellyel-közel mindig megegyeznek a különböző tőzsdéken lévő árak. Az arbitrázs kereskedőknek azért éri meg ezt a tevékenységet folytatniuk, mert az árkülönbözetből profitálnak.
Mi a helyzet a liquidity pool-ban az árváltozás után? Legyen az árváltozás után x az ether darabszáma, valamint y a DAI darabszáma. Az 1. feltevés miatt tudjuk, hogy 10*1.000=10.000-nek kell lennie a két kriptovaluta darabszámának a szorzatának, valamint azt is tudjuk, hogy a két darabszám hányadosának tükröznie kell az árfolyamot. Ezt a két feltételt egy két ismeretlenes egyenletrendszerben megoldva megkaphatjuk a liquidity pool-ban lévő darabszámokat:
(1) x * y = 10.000
(2) y / x = 400
Az egyenletrendszert megoldva azt kapjuk, hogy 5 ether és 2000 DAI van a liquidity pool-ban. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti állapothoz képest a kereskedők összesen 1000 DAI-t helyeztek el a pool-ban és 5 ethert kaptak érte cserébe. Ami azt jelenti, hogy átlagosan 1000 / 5 = 200 dolláros árfolyamon vettek ethert.
Impermanent loss
Az impermanent szó jelentése “átmeneti” vagy “nem végleges”, ami arra utal jelen esetben, hogy a veszteség, amit elszenvedünk, az nem egy végleges veszteség, hanem a jövőben minden visszatérhet a régi kerékvágásba. A helyzet nagyon hasonló azokhoz a szituációkhoz, amikor a tőzsdén való kereskedés közben egy nyitott pozíciónk nem úgy alakul, ahogy elterveztük és ellentétes irányba kezd el mozogni az árfolyam. Ilyenkor veszteséget halmozunk fel, azonban egészen addig, amíg nem zárjuk a pozíciót, a veszteségünk nem végleges, az árfolyam visszafordulhat a számunkra kedvező irányba, így újra pénzünknél lehetünk.
Az impermanent loss kifejezést viszont nem az előző példára szoktuk használni, hanem a DeFi világában működő kamatfarmolási lehetőségek során bekövetkező veszteségekre. A veszteség a liquidity providereket sújtja, még pedig a konstans szorzat formula miatt. Egy példán keresztül egyszerűen szemléltethetjük a helyzetet. Folytassuk az előző részben vett példát, ahol egy ETH-DAI pool-lal foglalkoztunk.
Példa az impermanent loss-ra
Tegyük fel, hogy a liquidity provider – az egyszerűség kedvéért mostantól Andris – az egész pool 10%-át biztosította kezdetben, azaz 1 ethert és 100 DAI-t, ami összesen 200 dollárral egyenértékes. Figyelem! A liquidity providerek csak 50-50%-os arányban helyezhetnek kriptovalutákat a pool-ba. A 100 dolláros kezdeti árfolyam miatt így 1:100 arányban lehet ethert és DAI-t berakni a pool-ba. Amikor Andris elhelyezte az 1 ethert és 100 DAI-t a pool-ba, akkor liquidity pool tokent kapott cserébe (ezt akár kezelhetjük úgy, mint egy újabb kriptovaluta), ezt a tokent tudja visszaváltani az ő 10%-ára.
Az árváltozás után az ether ára 400 dollár, korábban levezettük, hogy ekkor 5 ether és 2000 DAI van a pool-ban összesen. Andris ennek a 10%-ára jogosult, azaz 0,5 etherre és 200 DAI-ra. Ennek az értéke összesen 400 dollár. (Emellett természetesen kap valamennyi kamatot is, de az egyszerűség kedvéért ettől most eltekintünk). Andris kezdetben 200 dollárt rakott a pool-ba, most 400 dollárt tud kivenni belőle. Jól járt vajon? Ha nem rakta volna a pool-ba a kriptovalutáit, akkor most 1 ether és 100 DAI lenne a tulajdonában, ami 500 dollárt érne. Tehát Andris jobban járt volna, ha nem is rakja pénzét a pool-ba. Ezt a jelenséget nevezzük impermanent loss-nak.
A jelenség a másik irányba is megfigyelhető, amennyiben az ether árfolyama csökken, még többet bukunk, mintha csak tartottuk volna a kriptovalutákat. Így kijelenthető, hogy amennyiben a kezdetleges árfolyam sokat változik, úgy az impermanent loss is csak fokozódik és ez mindkét irányba igaz, akár nő, akár csökken az árfolyam.
Záró gondolatok az impermanent loss-ról
A fenti példában egy olyan liquidity pool-t néztünk meg, ahol az egyik kriptovaluta egy stabilcoin volt, mivel így egyszerűbb követni az eseményeket. A gyakorlatban fontos tudni, hogy az impermanent loss akkor következik be, ha a kettő kriptovaluta egymáshoz viszonyított ára változik. Így például egy ETH-LINK liquidity pool-nál nem szenvedünk el impermanent loss-t amennyiben mindkét kriptovaluta egyszerre növekszik vagy csökken.
A példákban egyáltalán nem foglalkoztunk a kamatokkal, ami egy nagyon lényeges része a liquidity pool-oknak. A kamat az, ami miatt megéri egy liquidity pool-ba pénzt fektetnünk, még akár akkor is, ha arra számítunk, hogy veszteségünk lesz az impermanent loss miatt. A kamat az, ami kárpótolhatja a liquidity providereket a veszteségekért. Márpedig rengeteg olyan farmolási lehetőséget találhatunk a piacon, amelyek néhány nap alatt visszahozzák az esetleges árfolyamváltozásból adódó impermament loss-t.
Azoknak is van lehetőségük kamatot farmolni, akik rettegnek az impermanent loss-tól. Ugyanis megannyi stabilcoin pool van, amik árfolyama elméletben nem változhat. Így egy USDT-DAI, USDC-DAI vagy egyéb stabilcoin pool jó lehetőséget biztosíthat, az esetlegesen kisebb, de biztosabb kamatokért.
Ez a cikk a Cryptofalkán is megjelent.
Vélemény, hozzászólás?