A minap a Cryptofalkán keresztül megtalált egy éppen diplomamunkáját író falkatag. Közvélemény-kutatást csinál a Bitcoinról és szerette volna feltenni kérdéseit egy ezzel foglalkozó “szakértőnek”, ahogy ő fogalmazott. Szívesen segítettem neki, és arra gondoltam, hogy az interjúból készített kivonatot itt is megosztom:

Forrás: bernardmarr.com

Az első és legfontosabb kérdésem felé, hogy mit gondol a Bitcoin jövőjéről. Válaszában először is fontosnak tartotta kifejteni, hogy mi is valójában a Bitcoin?

„A Bitcoin fontos úttörője a blokklánc technológiának, melynek nyomán izgalmas alkalmazások jönnek létre az okosszerződések révén. Érdekes megfigyelni, hogyan alakulnak át a pénzügyi szolgáltatások. Olyan pénzügyi szolgáltatások, amelyek mindenki számára elérhetőek. 

Ezért is gondolom úgy, hogy a Bitcoin jövője biztosítva van, mert ez alapján fogják jobban megismerni magát a technológiát és hogy maga ez a technológia hogyan tudja megváltoztatni a pénzügyi szolgáltatásokat például a harmadik fél kiiktatását a tranzakciókból.

Mivel egy ilyen forradalmi technológia van mögötte jó eséllyel pozitív jövő elé néz a Bitcoin és maga a kripto piac.”

A kérdőíves kutatásomban megfigyelhető volt, hogy habár a válaszadók 80%-a pozitívan látja a Bitcoin jövőjét és közülük 28%-ban birtokolnak is Bitcoint, egyetlen válaszadó sem tudta megfogalmazni a Bitcoin mögött álló technológiai értéket.

A következő kérdésem Gáll Péter felé, hogy véleménye szerint milyen hatással van és lesz a Bitcoin a pénzügyi eszközökre.

„Az elmúlt években jelentős változásokon ment és megy át a világ. Van egy erős digitalizáció, egy jó ideje tartó globalizáció és az elmúlt 10 évben láthatjuk a FinTech szektor jelentős növekedését. Ezek együtt hatnak a befektetőkre, de magára a magán szektorra, az emberekre is.

Ebben az átalakulásban fontos szerepet játszik a Bitcoin is. Hatása a pénzügyi eszközökre viszont nem jelentős. Nem a Bitcoin kapja a reflektorfényt, de érdekes látni, hogy egy adott vállalat részvényeire milyen hatással van abban az esetben, ha azzal összeegyeztethető.

Például, ha a Tesla kijelenti, hogy van lehetőség Bitcoinnal fizetni az új autójuk vásárlásánál. Vagy, ha a legnagyobb közösségimédia platform a Facebook bejelenti, hogy saját kriptovalutát hoz létre.

Ez természetesen hat a Bitcoinra és visszahat az adott vállalat részvényeire. Ebben az esetben pozitívan. 

Van egy jelentősnek nem mondható hatás, de mégis látható, aminek a kiváltója maga az infláció. Az emberekre pozitívan hat az a tény, hogy a Bitcoin kibocsátása korlátozva van. Ezzel szemben a fiat valuták mennyiségét az adott ország jegybankja, ha úgy tetszik, folyamatosan növelheti ezzel inflációt előidézve. Hosszú távon gondolhatják értékállónak az emberek például a Bitcoint, ahogy az aranyat is.

Természetesen nagyobb hatással akkor lehet a Bitcoin a jelenlegi pénzügyi eszközökre, ha a kapitalizációja a jelenlegi többszörösére növekedne.”

Hipotéziseimben azt vetettem fel, hogy a kriptovalutáknak egyre nagyobb szerepe lesz, mind fizetőeszközként, mind befektetésként. Ennek elengedhetetlen aspektusa az emberek egyre növekvő bizalma a kriptovaluták felé. Úgy látom, hogy ezen a bizalmon jelentősen az intézményi befektetők tudnak segíteni, amennyiben érdemesnek tartják például a Bitcoinba való befektetést.

Ezért tartom fontosnak egy kripto elemző véleményét, meglátását abban a kérdésben, hogy hogyan látja az intézményi befektetők irányultságát a Bitcoin felé, mint befektetés.

„A Bitcoint nehéz elemezni, mert nem egy vállalat. Fundamentálisan máshogy kell hozzáállni. Ami nagy értéket képvisel a Bitcoin esetében az a hálózati hatásból érhető el. Minél többen használják, mint fizetőeszköz, vagy mint befektetés, annál nagyobb a „hit” benne. Minél több vállalat elfogadja fizetőeszközként a termékeiért, annál inkább növekszik az elfogadottsága szélesebb körben.

Az intézményi befektetőknek jelentős szerepe volt a 2020-as bika piacban. Elég csak két nagy intézményi befektetőt megemlíteni. A Microstrategy-t és a Grayscale-t.

Szerepük azért fontos, mert az olyan befektetők, akik fontosnak tartják megtakarításukat biztonságos alapokban hagyni, akár ETF-ek formájában is megtehetik az említett cégeknél.

Az intézményi befektetők megjelenése egyre inkább növelheti a bizalmat, hiszen jól tudjuk, hogy ezek a cégek jelentős forrássokkal rendelkeznek, hogy egy adott piacot lemérjenek.

Ezen cégek Bitcoin és egyéb kriptovaluták, például Ethereum felhalmozása mögött nyilván az a szándék és vélemény van, hogy érdemes ezekre az eszközökre spekulálni.”

Számtalan érv és ellenérv szól a kripto valuták létjogosultsága, hasznossága ellen és mellett. Ezek az érvek és ellenérvek nyilvánvalóan befolyásolják az emberek bizalmát a piac felé.

Talán a legszembetűnőbb a Bitcoin volatilitása. 

Gáll Péter így látja ezt a jelenséget.

„Jelen pillanatban elég jelentős a volatilitása a Bitcoinnak. Ez abból fakad, hogy kicsi még a piac és a bálnák, akik nagyobb részben birtokolnak Bitcoint tudják mozgatni a piacot. Illetve nincs hozzákötve reál termékekhez, mint a fiat valuták, amiknek ilyen értelemben vannak kötöttségei.

Ez a volatilitás akkor fog szűkülni, ha a kapitalizációja jelentősen növekedni fog. 

Van az az ellenérv a Bitcoinnal szemben, hogy nincs mögötte semmi.  Ez egy elég sarkos megfogalmazás és ha ilyen sarkosan nézzük, akkor az 1971-ben megszűnt arany standard után a fiat valuták mögött sincs semmi. Természetesen a törvények ott vannak vagy a jegybankok ígéretei.

Viszont a Bitcoin és a kriptovaluták mögött egy jelentős akadémiai tudás és technológia van. Ez a tudás már a Bitcoin megszületése elött is ismert volt. A Bitcoin komponensei például a proof of work, hash, kriptográfia, stb. már a 80-as évektől ismertek.

Egy másik ellenérv, ami talán igaz is lehet és elfogadható, hogy ez egy lufi. Igen lehet, hogy egy lufi, de nem gondolhatjuk, hogy ennek a kipukkadásával teljesen eltűnne az egész kripto piac. Elég csak a .com lufira gondolni, ami valóban túl volt árazva, de hatásai igen jelentősek.

Mellette szóló érv viszont, hogy az államok nem a Bitcoin betiltása ellen mennek, hanem annak szabályozásában érdekeltek. Az Unió is elismeri, hogy helye van, de szabályozottabb keretek között. 

Ezek olyan jelek, melyek érzékeltetik, hogy a különböző államok értékelik a mögöttes technológiát, tudást. 

Az egy félreértés, hogy a szabályozás kártékony hatással lenne erre a piacra, ami pont szeretné kiemelni a harmadik felet a tranzakciókból.

Nyilván ez lehet ellentmondásos, hogy szabályoznak egy olyan piacot, ami anarchikus rendszerre épül, de pont annyira kell szabályozni, hogy felhasználóbarát legyen, ami nem annyira manipulatív, mint most és természetesen, amiből ki vannak emelve az illegális tranzakcióknak a lehetősége.”

Sáfrány Éva diplomamunkájának részlete