Pár hónapja írtam egy bejegyzést a gyengülő forintról és a várakozásaimról, amik elég borúsak voltak. Ezek a várakozások beigazolódtak, ezért úgy döntöttem, hogy értékelem az előző cikket és megnézzük most hogyan áll a szénánk.
Egy szempont, amit kihagytam
A korábbi bejegyzésben leginkább a belföldi gazdasági teljesítményre fókuszáltam, mondván, egy rosszul teljesítő gazdaságból a befektetők elmennek, a hitelezők nem vagy csak magas kamatra adnak pénzt, és ezek a körülmények így vagy úgy belemosódnak az EURHUF árfolyamba.
Ezen állításokat most is tartom, viszont volt egy olyan szempont amire nem tértem ki, pedig közgazdaságtanilag sokkal közvetlenebből hat az EURHUF (vagy USDHUF) árfolyamra.
Erre a szempontra Csernok Miklós blogja hívta fel a figyelmemet, a kredit az övé. A következő pár bekezdésben az ő gondolataiból fogok meríteni.
A blogjában azt írja, hogy a forint zuhanásának egyik oka a negatív folyó fizetési mérleg. Ami valami olyasmit jelent, hogy többen vesznek forintból devizákat, mint devizákból forintot, ezért összességében kevesebb az érdeklődés a forint iránt. Ezt úgy érjük el többek között, hogy több az import áru, mint az export. Import árunál jellemzően külföldi devizában fizetünk, amihez a forintot át kell váltani devizára, exportnál pedig mindez fordítva.
A folyó fizetési mérleg dinamikusan tud változni, ha csak az előző pár évet nézzük, látjuk, hogy hol pozitív hol negatív tartományban vagyunk. A folyó fizetési mérlegre sok minden hatással van, az egyik, ami jelenleg biztos jelentős, az az energiaárak emelkedése, a benzin árának emelkedése, valamint az alapvető élelmiszeralapanyagok (pl. búza, olaj stb.) drágulása.
Ezért Csernok Miklós azt mondja, mi lenne, ha valahogyan csökkentenénk a kőolaj és földgáz behozatalt az országba. Ha a kormány eltörölné a benzinársapkát, akkor valahol 800Ft környékén lenne a piaci ára a benzinnek. A G7 hírportál kutatása szerint, az autósok fele ilyen ár mellett nem ülne autóba.
A gáz behozatalát szintén piaci módon lehetséges állítani. A rezsicsökkentés nélkül megemelkednének a rezsiszámlák, ami spórolásra késztetné az embereket.
A számok, amiket a kiszámoló.hu-n látunk minden bizonnyal erős becslések, azonban nagyságrendileg segítenek egy helyzetjelentést adni. Nem ellenőriztem le minden említett adatot, de a lényeg valóban csak annyi, hogy ezek a tételek jelentősek. Ha a kőolaj esetében havi 150 millió dollárt spórolunk, a gáz esetén 100 millió eurót, akkor ez 250 millió euróval (mikor mennyi az EURUSD árfolyam) javítja a folyó fizetési mérlegünket havonta, ami 2022 májusban -370 millió euró hiányban van.
Nyílvánvaló, hogy a benzinársapka és a rezsicsökkentés megszüntetése szavazatvesztéssel jár. Azonban pont a napokban láttuk, hogy ilyen EURHUF árfolyam mellett a kormánynak is megremeghetett a keze és beadták a derekukat a rezsicsökkentés részbeni megszüntetésére (persze a változtatásnak más okai is lehettek, költségvetési hiány rendbehozatala például szintén szerepet játszhatott). Teszem hozzá szerintem ilyen helyzetben ez egy jó döntés volt (mármint, hogy az átlagfogyasztásig marad a rezsicsökkentés), nem kell mindenkit támogatni, a tehetősebb egyének ilyenkor nagyobb részben szállnak be a közfinanszírozásba (ha úgy vesszük, ez is egy fajta többkulcsos adó).
További szempontok
Most, hogy a kormány a büdzsé kiigazitásán dolgozik szerintem ez az egyik, amire figyelni kell, ha a forint árfolyamalakulásáról akarunk vélekedni. Egy hónapja még nem volt arról szó, hogy a rezsicsökkentés kapcsán bármi változás történne (sőt), ez is mutatja, hogy kicsit kiszámíthatatlan a helyzet.
Ami még segíthet a költségvetésen, az az EU-s pénz, ez viszont nem egyértelmű, hogy jön, illetve, ha jön, akkor mikor.
Azonban a költségvetés helyreállítása nem minden, ettől például nem áll helyre a tanárok helyzete, de az egészségügy vagy az oktatás se. Erre hívta fel a figyelmemet egy másik blog (Pogátsa Zoltán – Pogi Blog), ahol Pogátsa Zoltán azt írja:
Brutális megszorítások. Pár napon belüli, előkészítés és egyeztetés nélküli törvényhozás. Kidolgozatlan adójogszabályok és rezsicsökkentés. Összeomló egzisztenciák és szerződések. Energiavészhelyzet (közben a tilalom ellenére energiaexport). Hogyan reagál a “piac”? Erősödik a forint… Ugye senki nem gondolja, hogy egy rövidtávú kiigazításon túl mindennek akár középtávon is stabilizáló hatása van?
Pogi Blog
A piac mégiscsak úgy árazza a helyzetet, hogy a kata és a rezsicsökkentés megváltoztatása pozitívum a forint szempontjából. Nagyobb és nem csak pár nap erejéig pozitívum, mint a 200 bázispontos kamatemelés.
A kamatemeléseknek mindig van egy átmeneti hatása, de ahogy látjuk, ezek önmagában nem voltak elegek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a romló gazdasági helyzetet.
A fentebbi árbán látható egyhetes betéti kamat változás valóban lenyomta átmenetileg az EURHUF árfolyamot, valószínűleg ezért nem reagált olyan agresszíven júlis 13-án az árfolyam, amikor az alapkamatot változtatták meg ugyanarra a szintre, mint pár nappal előtte az egyhetes betéti kamatot. Az egyhetes betéti kamatra csak azért van szükség, hogy gyakrabban tudjon jelezni a piac felé az MNB, ugyanis azt akár hetente állíthatja, míg a monetáris tanács csak havonta állíthatja az alapkamatot.
Érdemes amúgy megnézni a Surányi Györggyel készített podcastet, ami arról szól, hogy a monetáris politika milyen helyzetben van Magyarországon, meg úgy alapvetően mi a helyzet a gazdasággal.
Hosszútávon azt is bele kell venni a pakliba, hogy amennyiben az alapkamat tartósan magas, akár még magasabb, mint a mostani (9,75%), és az eurózónában alacsonyabb az alapkamat, akkor létrejön egy kvázi előrevetíthető forint leértékelődés az euróval szemben.
Az Európai Központi Bank előreláthatóan most fog 25 bázisponttal kamatot emelni, azonban még így is 0 közeli alapkamat a jellemző. Ennek közgazdaságtani következménye kellene hogy legyen a forint gyengülés. Ha az euróra a kamat 0%, a forintra 10%, akkor évente 10%-kal kell, hogy többet érjen az euró, legalábbis ezt mondja ki a fedezetlen kamatparitás a pénzügytanban. Persze ez nem feltétlen van így, például 2006 és 2008 között a forint alapkamat magasabb volt, mint az euró alapkamat, mégis erősödött a forint.
Na tehát, akkor most mi van?
Most talán nem annyira triviális (legalábbis számomra), hogy a következő hónapokban erősödni vagy gyengülni fog a forint. Ugyanis a helyzet nem lett sokkal jobb, mint volt, de rövid időn belül nagyon sokat gyengült már forint, valamint, ha minden lehető dolgot megtesz a kormány (és az MNB), akkor a forint tudna erősödni.
Talán a legközvetlenebb és leggyorsabb hatása a benzinársapka eltörlésének lenne. Viszont ugyanúgy ahogy a rezsicsökkentésnél is, itt sem hiszem, hogy egyből megszüntetnék, esetleg lehet egy átmenet úgy, hogy feljebbviszik mondjuk 600Ft-ra a benzin és a diesel literenkénti árát. Emellé rendbeállnának (valamilyen Páli fordulat hatására) a nemzetközi konfliktusok, csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez és megjönnének az eu-s pénzek, akkor nagyon max visszaerősödhet a forint 370 környékére.
Azonban őszintén nem gondolom, hogy valaha is visszamegyünk 370 alá, sőt a 2023-as költségvetési tervezetben, amit most (2022.07.19.) fogadtak el, 377-es átlagos euró árfolyammal számoltak. Viszont ez már egy kozmetikázott adat. A 2022-es költségvetésben, amit egy éve fogadtak el, 360-as átlagos árfolyamot terveztek (és most 400 az árfolyam ugye). Ez talán jelzi a komolytalanságot afelé, hogy mennyire valószínű a 377-es árfolyam jövőre.
Én személy szerint nemrég 400-on váltottam forintot euróra és úgy gondolom, hogy ezzel olyan nagy kockázatot nem vállalok. Ha tényleg történnek nagy változások, akkor lehet idén 390 körül az EURHUF, de játszunk el a gondolattal, hogy 380-ig vissza tud erősödni a forint. Ez egy 5%-os veszteség. De ehhez már valami félig csodának kellene történnie (szerintem).
Felfele viszont nem látok ilyen nagyon erős határt, hogy “azon már nem mehetünk át”. Főleg, ha nem nagyon változnak a dolgok, akkor szerintem több az upside, mint a downside. Felfele egy +5% 420-nál van, ahol már majdnem voltunk.
Egy szó, mint száz, én inkább tartok most eurót, mint forintot.