Hónap: 2022 szeptember

Ha nem olvastad volna az első részt, akkor szerintem kezdd azzal!

Mi nem a kriptó?

Ezt amiatt is szeretném tisztázni, mert nem szeretném, ha valaki azt hinné bűnöző vagyok, vagy ilyen shady dolgokkal foglalkozom. A kriptóról van pár mondás, aminek megvannak a múltbeli alapjai, de egyáltalán nem a valós képet festik le a piacról. Ilyenek a:

„A Bitcoin a bűnözők pénze!”

Röviden a betiltásról: Kevés helyen van teljesen betiltva a kriptó, inkább az jellemző, hogy szürkezónában mozog, ami azt jelenti, hogy még nem született ezzel kapcsolatos törvénycsomag. Ezen amúgy évek óta dolgozik az Európai Parlament, lehet már hallottál is róla, ez az úgynevezett “MiCA proposal” (Markets in Crypto Assets). Az EU-ban szó sincs betiltásról, sokkal inkább szabályozott és biztonságos környezetről, ahol van egy védőháló a felhasználóknak a csalók miatt. A vállalatoknak pedig útmutatást ad a törvénycsomag, miként kell eljárniuk, ha ebben a szférában működnének.

A Bitcoin hálózatát kezdetben gyakran haználták a dark weben, mert a Bitcoin hálózatra nem regisztrálsz névvel meg lakcímmel, hanem csak úgy létrehozol egy tárcát. Azonban ez a funkciója az évek alatt rendesen visszaszorult, mivel a bitcoin értékesítést manapság leginkább már tőzsdéken keresztül teheted csak meg. Minden ilyen pénzügyi céget kötelez a KYC, azaz a „Know Your Customer”, ami törvényileg előírja, hogy a felhasználók személyes adatait be kell gyűjteni. Így a bitcoin vásárlás és eladás a tőzsdéken keresztül lekövethető. Több tanulmány és intézet foglalkozik a kérdéssel, hogy vajon hány százalékban használják illegális tevékenységekre a Bitcoint, ugyanis a kérdés nem egyértelmű.

(Egyetemen anno egyik órán csináltunk egy közös tanulmányt pár szaktársammal „A Bitcoin elméleti és történeti áttekintése” címmel, amiben van pár bekezdés, ami nagyon passzol ide, úgyhogy most kicsit frissítve az adatokat ezt olvashatjátok a kövi sorokban. Nem hivatalos publikáció, úgyhogy nem hiszem, hogy bármiféle plagizálás botrány fenyegetne, ezért úgy láttam legjobbnak, ha így civilbe megköszönöm Olinak, Andinak, Tominak és Beninek a közös munkát [ha véletlen ezt olvasnátok és szeretnétek teljes névvel, akkor szóljatok 😉])

Egy 2019-es tanulmány szerint a Bitcoin felhasználók negyede, a tranzakciók 46%-a és a tranzakciók összértékének 23%-a hozható kapcsolatba illegális tevékenységekkel. Ebbe beletartoznak a terrorizmus finanszírozás, a pénzmosás és az adóelkerülés is. Ezen tanulmány modellezése azonban széleskörben kiterjeszti azon tranzakciók azonosítását, amik vélhetően illegális tevékenységekkel köthetőek össze. Például azon felhasználókat, akik személyazonosságukat rejtve kívánják tartani, esetleg az átlagnál több kisebb dollár értékű tranzakciót bonyolítanak le vagy ugyanazon címre többször küldenek tranzakciót, a modell automatikusan besorolhatja az illegális felhasználók közé.

Egy másik elemzés szerint a kriptovaluta tranzakciók volumenének mindössze 3,37%-a volt illegális tevékenységekhez köthető 2019-ben, ami 2020-ra 0,62%-ra csökkent. Ezen adatok elemzésénél figyelembe kell venni a piaci környezetet, ugyanis 2019-ről, 2020-ra megháromszorozódott az aktivitás a kriptovaluták terén, tehát az illegális tevékenységek nem csökkentek túlnyomóan, csak az arányuk a piac nagyságához mérten. Ugyanígy 2021-re a kereskedési forgalom 15,8 billió dollár volt, ami 567%-os növekedés 2020-hoz képest. Valamint azt is hozzá kell tenni, hogy a Chainalysis 2020-as jelentésében a 2019-es adat az illegális tevékenységeket illetően még csak 1,1% volt, 2021-es jelentésében 2,1%, majd ez az adat nőtt meg további 1,27%-kal 2022-re. A Chainalysis indoklása szerint 2020 óta további címeket is összefüggésbe hoztak illegális tevékenységekkel. Így valószínűsíthető, hogy a 2021-es 0,15% is növekedni fog jövőre.

A két jelentés meglehetősen eltér egymástól, azonban azt hozzá kell tenni, hogy míg az első tanulmány csak a Bitcoinról szól és széleskörben definiálja az illegális tranzakciókat, addig a Chainalysis jelentése az összes kriptovalutát egy kalap alá veszi és csak azokat definiálja illegális tranzakcióknak, amikről ténylegesen tudjuk, hogy azok. Az igazság valahol a kettő között lehet.

Mindemellett, mint tudjuk legjobb védekezés a támadás, úgyhogy azt is meg kell említeni, hogy elvileg az amerikai bankjegyek 90%-án található kokain és hogy becslések szerint az amerikai gazdaságban a feketepiac az egész gazdaság 11-12%-át teszi ki. (Ezt amúgy inkább azért raktam ide, hogy legyen valamiféle összehasonlítás alap, illetve, hogy egy gazdaság sem tud fehéren működni.)

„A Bitcoin egy lufi!”

Amúgy az! Pontosabban nem teljesen. Olyan értelemben lufi, hogy néha túlszalad a piac, utána kifullad és összeesik, ez megtörtént már ’14-ben, ’17-ben és most ’21-ben is. Azonban a hosszútávú trend az emelkedés jelenleg, amit én a Bitcoin adaptációjának tudok be és mivel ez iszonyatosan gyorsan játszódik le, ezért csapkodó volatilitással jár. Azért nem teljesen lufi a Bitcoin, mert ezek az összeesések nem tüntetik el a Bitcoint a föld színéről. Túlárazások, eszközárbuborékok és piaci ciklusok a hagyományos tőkepiacokon is megjelennek.

Itt van még egy ábra, valahol hasonló, csak kicsit hosszabb az idő skála. Ez az arany. Talán így már kicsit jobban érthető a korábbi hasonlat, miszerint a Bitcoin valami „digitális arany” féle státuszt akar felvenni. Ezt azért én túlságosan nem szeretem mondani, mert kicsit demagóg és ennél sokkal többről van szó, de egy fajta szemléltetésre szerintem megfelel.

„A Bitcoin mögött nincs semmi!”

Ez egy szintén nagyon leegyszerűsítő és önmagában értelmetlen mondat. Ezt legtöbbször úgy értik, hogy nincs fedezet a bitcoin mögött, semmilyen fiat valuta vagy áru, ami a hétköznapokban értéket képvisel. Ez a berögződése az embereknek amiatt lehet, mert egykoriban a dollár mögött volt arany fedezet, ami az értékét biztosította, ezt hívtuk aranystandardnak. A papírpénzt be lehetett váltani aranyra.

Ezt a rendszert az 1970-es években megszüntették és azóta nincs semmi a dollár mögött, amit érts úgy, hogy nem tudod beváltani semmire. Tehát ilyen értelemben a dollár mögött sincs semmi. Azonban valami miatt mégiscsak világvaluta és tartja az értékét. Ennek oka, hogy az emberek hisznek benne, hisznek abban, hogy sok helyen elfogadják és meg fogja tartani az értékét. A hit mellett persze törvények is vannak mögötte, hiszen a dollár a hivatalos fizetőeszköz Amerikában, ami kötelezi az embereket többek között arra, hogy dollárban fizessék az adót. Illetve egy sokak szemében misztikus intézmény is arról gondoskodik, hogy megfelelő értéket képviseljen a dollár, ez pedig a jegybank (Amerikában Federal Reserve), aki monetáris politikával kontrollálhatja a dollár árfolyamát.

A Bitcoin mögött nincs jegybank, viszont van valamennyi hit. Ez a hit szerintem többrétű. Egyesek abban bíznak, hogy a véges készlet miatt felfigyelnek a bitcoinra és a növekvő kereslet felhajtja az árat, ezért vásárolnak belőle. Ezt kiegészíti az a spekuláció, hogy a fizetőeszközök értékét nagyban befolyásolja a hálózati hatás, azaz, hogy mennyien használják és hány helyen tudok vele fizetni. Minél szélesebb körben felhasználható a bitcoin, annál hasznosabb és értékesebb. Mindemellett pedig a blokklánc-technológia úttörője, ami egy feltörekvő innováció.

Ezek mellé én még hozzá szoktam tenni, hogy a Bitcoin mögött nagyon szép matematika és technológia húzódik. A Bitcoin igazából több évtizednyi tudomány megfelelő összehangolása. A tranzakciók blokkon belüli rendezéséhez használt technikát már az 1980-as években ismerték (Merkle Tree). A Proof-of-Work konszenzus mechanizmus megalapozója pedig az anti-spam rendszerek kiépítése volt, amit az 1990-es években fejlesztettek ki. Meg amúgy a Bitcoin és a blokkláncok működését tanítják az MIT-n és már a BME-n is. Ez utóbbit csak azért írom le, hogy nehogy valaki azt higgye, ez valami wodoo.

Mit csinálok én?

Amikor elkezdtem az egyetemet, akkor felfigyeltem a Bitcoin-ra és elkezdtem utánajárni, hogyan működik. Hogy miért kezdtem el a témával foglalkozni az a mai napig félig homály, és azzal magyarázom magamnak, hogy van benne matek, infó és pénzügy szenthármas, ami egyetem elején nekem elég volt ahhoz, hogy felkeltse az éreklődésemet. Néztem youtube videókat, cikkeket, könyveket, volt egy Coursera kurzus a Princeton University-től, amit megcsináltam, tehát így szépen aprónként fogyasztottam a tartalmakat.

Végül egy elképesztően remek ötletnek bizonyult, hogy 2020 szeptemberében csak úgy írjak a Cryptofalkának, hogy haló, írnék nektek cikkeket (jó nem volt random ötlet, mert jött egy hírlevél, amiben írták, hogy keresnek cikkírókat, de valami rávitt, hogy írjak). Ekkor volt már egy évnyi hobbi munkám a témában. Az ezt követő cikkírás inkább tanulás volt, mint munka, így tényleg utánajártam bizonyos kérdésköröknek, amiket utána papírra vetettem.

Körülbelül 2021 nyarán már szerepeltem a Bitcoin kisokos podcast-ben is, ami számomra előrelépésnek számított, hiszen ez azt jelentette, hogy van már annyi tudásom, hogy viszonylag spontán beszéljek a témáról. Persze lehet cringe-elnék egy picit, ha most visszahallgatnám a legelső adást, de mindenkinek el kell kezdenie valahol.

A komolyabb munka 2022-ben kezdődött, amikor már hivatalosan is a Cryptofalkánál dolgoztam és azt a feladatot kaptam, hogy gyártsak „heti riport”-okat, amik 20-30 oldalas ppt-k formájában kerülnek megosztásra az előfizetők között. Ez a fajta munkakör szintén nagyban segít, hogy toppon legyek tudásban, mivel a riportnak több része is van, többek között árfolyamelemzés, projektbemutató, hírek, meg egy kis oktató rész kifejezésekről. Hétről-hétre ez a sok tudás felhalmozódik és már lassan tippelnem is nehéz, hogy hány whitepaper-t olvastam el, meg mennyi honlapot görgettem át. Az egyik ilyen riportot itt is megosztom, mivel a falkában is közzétettük, hogy lássák kívülről az emberek, mire fizetnének elő:

Hát ez lett volna egy ilyen gyorstalpaló rólam és a kriptókról, ha bármi kérdésed van ezek után, akkor nyugodtan keress meg és válaszolok minden kérdésedre tudásomnak megfelelően! Illetve előtte azért nézz körül a többi cikk között is, hátha írtam már róla!

Mostanában sokat görgetem a Twittert a kripto miatt, mert ott terjed a hír a leggyorsabban, és aki nem Twitterezik, azt kvázi kinézik a többiek. „Életmegváltó” gondolatokat és tanácsokat szoktam ott olvasni, elképesztő, hogy mennyire azt a képet szeretné mindenki magáról ott adni, hogy milyen bölcs. Nem csodálkozom, a játékszabályok (limitált karakterszám) miatt ez a legoptimálisabb a tartalomgyártóknak és egyszer körülbelül kettő darab tweet ideéig én is felültem erre a vonatra. Lényeg a lényeg, hogy amúgy elhangzanak ott okos ötletek, nem ezzel van a gond, csak a jelenség már túlságosan szembeötlő és klisés.

Egyik gondolat valami ilyesmi volt: „Ha túl sokan kérdeznek tőled valamiről, de ott abban a másodpercben nem tudsz ennek a kérdésnek eleget tenni idő vagy bármi híján, akkor vesd gondolataid egy blogbejegyzésbe és hivatkozz mindig arra!”

Ezt a tanácsot szeretném követni a kriptóval kapcsolatban, mert már úgy érzem, hogy minden barátom barátjához eljutott az infó, ami tök jó és gyakran kerül szóba, hogy „Ja te vagy a kriptós guy!”, de mindig bajban vagyok a válasszal az adott pillanatban. A gond a kriptókkal, hogy senki sem tudja mik azok a kriptók (azok sem, akik kriptóznak, de tényleg!) és emiatt nem tudom sokszor, hogy hol kezdjem. Illetve az is problémás, hogy mennyi időm van erre a beszámolóra, 20 másodperc, 5 perc, negyed óra, de sokszor az is elképzelhető, hogy az illető spontán kérdezte meg, hogy „Mizu a kriptókkal?” és nem szeretne valójában kimerítő választ kapni a kérdésre.

Ezt a bejegyzést azoknak írom, akiket érdekel röviden, hogy mi a tök az a kriptó és mit kell rólam ezzel kapcsolatban kb tudni. A bejegyzés kicsit hosszabb lett a kelleténél, úgyhogy két részben fogom publikálni.

Mi a kriptó? Röviden!

Biztos nem fogok akadémiai definíciót mondani, mert nem segít. A kriptó az interneten való értéktovábbításra jött létre 2009-ben, amikor egy Satoshi Nakamoto nevű álszemély/álszemélyek létrehozták a Bitcoin blokklánc-hálózatot. A kriptó kifejezés a cryptocurrency kifejezésből jön, ami meg arra utal, hogy valamiféle titkosítást használ a rendszer.

A titkosításra röviden azért van szükség, mert értéket küldünk az interneten keresztül. A titkosítás gondoskodik arról, hogy a mi pénzünkhöz csak mi tudjunk hozzájutni. Hozzáteszem az egész internet titkosításra épül – részben ugyanarra, mint a Bitcoin – a jelszók miatt, ezért is van ott a https végén az „s” betű (secure).

A blokklánc-technológia teszi lehetővé azt, hogy ez az értéktovábbító hálózat – pl. Bitcoin – decentralizáltan tudjon működni. (Annyira jó, hogy az egyik idegen szót egy másik idegen szóval tudom megmagyarázni :D) Mit jelent ez? A Bitcoin rendszerét számítógépek üzemelik, de egyik sincs „főnök” szerepben. Ezek a számítógépek mondhatni mind egyenlő félként vesznek részt a hálózat üzemeltetésében (kvázi tranzakciók lebonyolítása). Nagy B-vel szoktuk magát a hálózatot jelölni és kis b-vel a kriptovalutát, ami kvázi egy digitális jel az interneten, amit folyamatosan egy könyvben jegyeznek, hogy kinek mennyi van belőle. Ez a könyv a blokklánc.

A bitcoin az első kriptovaluta, egyben a blokklánc-technológia első képviselője. Legtöbben arról ismerik, hogy elképesztően nagy hozamokat lehet vele elérni és nagyon nagy az árfolyamának a kilengése. Ez többek között azért is van, mert egy 13 éves piacról beszélünk, tehát viszonylag új, és csakúgy, mint a dotcom lufi, ez is egy elképesztően nagy spekulációs eszköz (vajon mennyire terjed el, sokan fogják-e használni stb).

Szokták „digitális arany”-nak is hívni, azon tulajdonságából kifolyólag, hogy a készlete véges. Az arany úgynevezett „menekülőeszköz”, amibe a befektetők az infláció elől menekülnek, ami főleg a mostani korszakban nem nagyon igaz, de ettől most tekintsünk el. Legyen annyi elég, hogy az arany vásárlás is egyfajta befektetés. Maximum 21.000.000 bitcoin lehet a körforgásban, amit feltehetőleg 2140 körül fogunk elérni, jelenleg kicsit több, mint 19.000.000 bitcoin van forgalomban, ami napról napra nő. Ha nagyon ragaszkodunk a „digitális arany” kifejezéshez, akkor a bitcoin árát valahogy úgy is értelmezhetjük (nagyon tágan), hogy mennyi az esélye, hogy a bitcoin lesz a „digitális arany” a jövőben. Most körülbelül harmincad része a bitcoin piaci kapitalizációja az aranyénak, így tényleg nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy a piac ennek 3% esélyt ad.

Kriptovalutából még több ezer fajta van, miután legelőször 100x-ozott a bitcoin mindenki elkezdte másolni vagy új funkciót belevinni, kicsit így, kicsit úgy pofozgatni. A másik említésre méltó kriptó az ether, ami az Ethereum hálózaton fut, ennek viszont egy külön bejegyzést fogok szánni, mert túl hosszú lenne ez az írás.

(Egy mondatban azért mégiscsak: Az Ethereum megalkotta a programozható blokklánc-hálózatot, ahol mindenféle „bizniszlogikát” leprogramozhatunk és mint egy kvázi válllat létrejöhetünk saját „részvénnyel” – egy újabb kriptóval.)

Persze vannak még érdekes kriptók, rengeteg fajtát különböztethetünk meg. A legtöbbnek például nincs saját blokklánca, hanem úgynevezett ERC-20 tokenként jön létre az Ethereum hálózaton. Az Ethereum ilyen formában több száz kriptónak ad otthont. Vannak például „governance token”-ek, amikkel szavazati erőt kapunk egy projektben, de vannak cashflow-t termelő tokenek is, amik a projektjük által generált profitot osztják vissza a „befektetőknek”. Erről most ennyit.

Miért nem értik az emberek a kriptót? Tisztelet a kivételnek!

Azért, mert nem használják. Ha használnák, akkor egy idő után lenne intuíciójuk arról, hogy mi történik miközben használják. Sokszor értetlenül állunk a nagyszülők előtt, hogy nem értik az okostelefonok működését, azt, hogy hova kell nyomni, mit hogyan meddig kell húzni, nyomni, forgatni stb. Ezeket a mi generációnk (most feltételezem, hogy az olvasók kb. velem egy idősek) már csukott szemmel ismeri és azt mondja magáról, hogy „Persze, hogy tudom miként működik egy okostelefon, ezt meg ezt kell megnyomni.” De a háttérben lévő technológiai folyamatokról egyikünknek egy halvány lila gőze sincs, bár ez önmagában egyáltalán nem gond.

Megintcsak ismétlem, hogy learning-by-doing, azaz a gyakorlatban fogjuk megtanulni, mi hogyan működik. Nem azt mondom, hogy minden kriptós szoftvernek felhasználóbarát kezelőfelülete van. De próbálkozni kell! Vagy várhatunk arra, hogy a szabályozás keretei és a vállalkozások marketingesei és UX/UI dizájnerei megmentsenek minket, ami egy valós lehetőség, csak idő.

De hozhatnám az internetet is példának, persze, hogy mindenki tudja mi az az internet! De úgy valójában tényleg tudja? Hogyan kommunikálnak a számítógépek és routerek egymással, mi az az IP cím vagy amikor beírom a böngészőbe, hogy www.gallpeter.com, akkor mi történik pontosan?

De ez csak a technológia része, mi van az árfolyamokkal? Az már egy picit más tészta! Attól, hogy kereskedsz kriptovalutákkal, nem fogod megérteni őket. Kereskedhetsz akármeddig bitcoin-nal és ether-rel, dogecoin-nal, shiba inu-val, xrp-vel, cro-val, ada-val, safemoon-nal cake-kel és az összes shitcoinnal, de attól még nem érted mik ezek, csupán felregisztráltál a Binance-re és ráfeküdtél a Buy gombra. Amivel nincs gond, én is vettem úgy tokeneket, hogy dunsztom nem volt róla mit veszek. De hosszútávon nem ez a nyerő stratégia, akár roulette-ezni is elmehetnék, csak az messze van.

Viszont van, akit tényleg nem érdekel, hogy mit „tud” egy kriptó, ők munkaként vagy pénzkeresetként tekintenek a piacra. Kevés olyan emberrel találkoztam, aki ezt megélhetésszerűen és jól csinálta volna, de nem lehetetlen. Ezek a kereskedők – sokszor day-trader-nek, scalper-nek vagy swing-trader-nek mondjuk őket – csupán a technikai elemzésre hivatkozva kereskednek és nyitnak speakulációs pozíciókat. Technikai elemzésnek hívjuk azt, amikor az árfolyam ábráján vonalakat húzunk be, indikátorokat alkalmazunk (RSI, MA, MFI, Ichimoku felhő stb.) és ez alapján próbálunk döntést hozni, hogy merre fog menni a piac. Lehet ezzel profitot elérni, de azzal, hogy nem vagyunk tisztában egy kriptovaluta fundamentumaival (mire jó, milyen hírek vannak, mit tud a projekt stb.) és csakis az árfolyam korábbi mozgásából spekulálunk az mindenképpen kockázatos játék.

A kriptopiaccal az a probléma, hogy nagyon sokan csak beugranak, vesznek valamit és kialakult egy ilyen általánosító nézet, hogy, aki kriptózik az így mohón spekulálgat a piacon, úgy, hogy nem nagyon ért hozzá.

Itt a vége az első résznek, de mindenképp ajánlom, hogy olvasd el a másodikat is, mert az szerintem sokkal izgibb lett, mint ez!

Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy meghívtak minket a Concorde Podcast-be, ráadásul a Strand Fesztivál keretein belül. Az eseményről videó is készült, úgyhogy a sok írás helyett most azt ágyazom be ide. Jó szórakozást!

Ezen az eseményen leginkább a felszínt súrolgattuk, nem volt célunk a dolgok mélyébe ásni. Laza, de szakmai volt szerintem a hangulat, még egy fröccs is lecsúszott előtte. Jó volt együtt dolgozni a Concorde-os srácokkal, köszi Vidovszky Áronnak, Móró Tominak és Kokas Norbinak a lehetőséget!