Mostanában sokat görgetem a Twittert a kripto miatt, mert ott terjed a hír a leggyorsabban, és aki nem Twitterezik, azt kvázi kinézik a többiek. „Életmegváltó” gondolatokat és tanácsokat szoktam ott olvasni, elképesztő, hogy mennyire azt a képet szeretné mindenki magáról ott adni, hogy milyen bölcs. Nem csodálkozom, a játékszabályok (limitált karakterszám) miatt ez a legoptimálisabb a tartalomgyártóknak és egyszer körülbelül kettő darab tweet ideéig én is felültem erre a vonatra. Lényeg a lényeg, hogy amúgy elhangzanak ott okos ötletek, nem ezzel van a gond, csak a jelenség már túlságosan szembeötlő és klisés.
Egyik gondolat valami ilyesmi volt: „Ha túl sokan kérdeznek tőled valamiről, de ott abban a másodpercben nem tudsz ennek a kérdésnek eleget tenni idő vagy bármi híján, akkor vesd gondolataid egy blogbejegyzésbe és hivatkozz mindig arra!”
Ezt a tanácsot szeretném követni a kriptóval kapcsolatban, mert már úgy érzem, hogy minden barátom barátjához eljutott az infó, ami tök jó és gyakran kerül szóba, hogy „Ja te vagy a kriptós guy!”, de mindig bajban vagyok a válasszal az adott pillanatban. A gond a kriptókkal, hogy senki sem tudja mik azok a kriptók (azok sem, akik kriptóznak, de tényleg!) és emiatt nem tudom sokszor, hogy hol kezdjem. Illetve az is problémás, hogy mennyi időm van erre a beszámolóra, 20 másodperc, 5 perc, negyed óra, de sokszor az is elképzelhető, hogy az illető spontán kérdezte meg, hogy „Mizu a kriptókkal?” és nem szeretne valójában kimerítő választ kapni a kérdésre.
Ezt a bejegyzést azoknak írom, akiket érdekel röviden, hogy mi a tök az a kriptó és mit kell rólam ezzel kapcsolatban kb tudni. A bejegyzés kicsit hosszabb lett a kelleténél, úgyhogy két részben fogom publikálni.
Mi a kriptó? Röviden!
Biztos nem fogok akadémiai definíciót mondani, mert nem segít. A kriptó az interneten való értéktovábbításra jött létre 2009-ben, amikor egy Satoshi Nakamoto nevű álszemély/álszemélyek létrehozták a Bitcoin blokklánc-hálózatot. A kriptó kifejezés a cryptocurrency kifejezésből jön, ami meg arra utal, hogy valamiféle titkosítást használ a rendszer.
A titkosításra röviden azért van szükség, mert értéket küldünk az interneten keresztül. A titkosítás gondoskodik arról, hogy a mi pénzünkhöz csak mi tudjunk hozzájutni. Hozzáteszem az egész internet titkosításra épül – részben ugyanarra, mint a Bitcoin – a jelszók miatt, ezért is van ott a https végén az „s” betű (secure).
A blokklánc-technológia teszi lehetővé azt, hogy ez az értéktovábbító hálózat – pl. Bitcoin – decentralizáltan tudjon működni. (Annyira jó, hogy az egyik idegen szót egy másik idegen szóval tudom megmagyarázni :D) Mit jelent ez? A Bitcoin rendszerét számítógépek üzemelik, de egyik sincs „főnök” szerepben. Ezek a számítógépek mondhatni mind egyenlő félként vesznek részt a hálózat üzemeltetésében (kvázi tranzakciók lebonyolítása). Nagy B-vel szoktuk magát a hálózatot jelölni és kis b-vel a kriptovalutát, ami kvázi egy digitális jel az interneten, amit folyamatosan egy könyvben jegyeznek, hogy kinek mennyi van belőle. Ez a könyv a blokklánc.
A bitcoin az első kriptovaluta, egyben a blokklánc-technológia első képviselője. Legtöbben arról ismerik, hogy elképesztően nagy hozamokat lehet vele elérni és nagyon nagy az árfolyamának a kilengése. Ez többek között azért is van, mert egy 13 éves piacról beszélünk, tehát viszonylag új, és csakúgy, mint a dotcom lufi, ez is egy elképesztően nagy spekulációs eszköz (vajon mennyire terjed el, sokan fogják-e használni stb).
Szokták „digitális arany”-nak is hívni, azon tulajdonságából kifolyólag, hogy a készlete véges. Az arany úgynevezett „menekülőeszköz”, amibe a befektetők az infláció elől menekülnek, ami főleg a mostani korszakban nem nagyon igaz, de ettől most tekintsünk el. Legyen annyi elég, hogy az arany vásárlás is egyfajta befektetés. Maximum 21.000.000 bitcoin lehet a körforgásban, amit feltehetőleg 2140 körül fogunk elérni, jelenleg kicsit több, mint 19.000.000 bitcoin van forgalomban, ami napról napra nő. Ha nagyon ragaszkodunk a „digitális arany” kifejezéshez, akkor a bitcoin árát valahogy úgy is értelmezhetjük (nagyon tágan), hogy mennyi az esélye, hogy a bitcoin lesz a „digitális arany” a jövőben. Most körülbelül harmincad része a bitcoin piaci kapitalizációja az aranyénak, így tényleg nagyon leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy a piac ennek 3% esélyt ad.
Kriptovalutából még több ezer fajta van, miután legelőször 100x-ozott a bitcoin mindenki elkezdte másolni vagy új funkciót belevinni, kicsit így, kicsit úgy pofozgatni. A másik említésre méltó kriptó az ether, ami az Ethereum hálózaton fut, ennek viszont egy külön bejegyzést fogok szánni, mert túl hosszú lenne ez az írás.
(Egy mondatban azért mégiscsak: Az Ethereum megalkotta a programozható blokklánc-hálózatot, ahol mindenféle „bizniszlogikát” leprogramozhatunk és mint egy kvázi válllat létrejöhetünk saját „részvénnyel” – egy újabb kriptóval.)
Persze vannak még érdekes kriptók, rengeteg fajtát különböztethetünk meg. A legtöbbnek például nincs saját blokklánca, hanem úgynevezett ERC-20 tokenként jön létre az Ethereum hálózaton. Az Ethereum ilyen formában több száz kriptónak ad otthont. Vannak például „governance token”-ek, amikkel szavazati erőt kapunk egy projektben, de vannak cashflow-t termelő tokenek is, amik a projektjük által generált profitot osztják vissza a „befektetőknek”. Erről most ennyit.
Miért nem értik az emberek a kriptót? Tisztelet a kivételnek!
Azért, mert nem használják. Ha használnák, akkor egy idő után lenne intuíciójuk arról, hogy mi történik miközben használják. Sokszor értetlenül állunk a nagyszülők előtt, hogy nem értik az okostelefonok működését, azt, hogy hova kell nyomni, mit hogyan meddig kell húzni, nyomni, forgatni stb. Ezeket a mi generációnk (most feltételezem, hogy az olvasók kb. velem egy idősek) már csukott szemmel ismeri és azt mondja magáról, hogy „Persze, hogy tudom miként működik egy okostelefon, ezt meg ezt kell megnyomni.” De a háttérben lévő technológiai folyamatokról egyikünknek egy halvány lila gőze sincs, bár ez önmagában egyáltalán nem gond.
Megintcsak ismétlem, hogy learning-by-doing, azaz a gyakorlatban fogjuk megtanulni, mi hogyan működik. Nem azt mondom, hogy minden kriptós szoftvernek felhasználóbarát kezelőfelülete van. De próbálkozni kell! Vagy várhatunk arra, hogy a szabályozás keretei és a vállalkozások marketingesei és UX/UI dizájnerei megmentsenek minket, ami egy valós lehetőség, csak idő.
De hozhatnám az internetet is példának, persze, hogy mindenki tudja mi az az internet! De úgy valójában tényleg tudja? Hogyan kommunikálnak a számítógépek és routerek egymással, mi az az IP cím vagy amikor beírom a böngészőbe, hogy www.gallpeter.com, akkor mi történik pontosan?
De ez csak a technológia része, mi van az árfolyamokkal? Az már egy picit más tészta! Attól, hogy kereskedsz kriptovalutákkal, nem fogod megérteni őket. Kereskedhetsz akármeddig bitcoin-nal és ether-rel, dogecoin-nal, shiba inu-val, xrp-vel, cro-val, ada-val, safemoon-nal cake-kel és az összes shitcoinnal, de attól még nem érted mik ezek, csupán felregisztráltál a Binance-re és ráfeküdtél a Buy gombra. Amivel nincs gond, én is vettem úgy tokeneket, hogy dunsztom nem volt róla mit veszek. De hosszútávon nem ez a nyerő stratégia, akár roulette-ezni is elmehetnék, csak az messze van.
Viszont van, akit tényleg nem érdekel, hogy mit „tud” egy kriptó, ők munkaként vagy pénzkeresetként tekintenek a piacra. Kevés olyan emberrel találkoztam, aki ezt megélhetésszerűen és jól csinálta volna, de nem lehetetlen. Ezek a kereskedők – sokszor day-trader-nek, scalper-nek vagy swing-trader-nek mondjuk őket – csupán a technikai elemzésre hivatkozva kereskednek és nyitnak speakulációs pozíciókat. Technikai elemzésnek hívjuk azt, amikor az árfolyam ábráján vonalakat húzunk be, indikátorokat alkalmazunk (RSI, MA, MFI, Ichimoku felhő stb.) és ez alapján próbálunk döntést hozni, hogy merre fog menni a piac. Lehet ezzel profitot elérni, de azzal, hogy nem vagyunk tisztában egy kriptovaluta fundamentumaival (mire jó, milyen hírek vannak, mit tud a projekt stb.) és csakis az árfolyam korábbi mozgásából spekulálunk az mindenképpen kockázatos játék.
A kriptopiaccal az a probléma, hogy nagyon sokan csak beugranak, vesznek valamit és kialakult egy ilyen általánosító nézet, hogy, aki kriptózik az így mohón spekulálgat a piacon, úgy, hogy nem nagyon ért hozzá.
Itt a vége az első résznek, de mindenképp ajánlom, hogy olvasd el a másodikat is, mert az szerintem sokkal izgibb lett, mint ez!
Vélemény, hozzászólás?