Ha nem olvastad volna az első részt, akkor szerintem kezdd azzal!
Mi nem a kriptó?
Ezt amiatt is szeretném tisztázni, mert nem szeretném, ha valaki azt hinné bűnöző vagyok, vagy ilyen shady dolgokkal foglalkozom. A kriptóról van pár mondás, aminek megvannak a múltbeli alapjai, de egyáltalán nem a valós képet festik le a piacról. Ilyenek a:
„A Bitcoin a bűnözők pénze!”
Röviden a betiltásról: Kevés helyen van teljesen betiltva a kriptó, inkább az jellemző, hogy szürkezónában mozog, ami azt jelenti, hogy még nem született ezzel kapcsolatos törvénycsomag. Ezen amúgy évek óta dolgozik az Európai Parlament, lehet már hallottál is róla, ez az úgynevezett “MiCA proposal” (Markets in Crypto Assets). Az EU-ban szó sincs betiltásról, sokkal inkább szabályozott és biztonságos környezetről, ahol van egy védőháló a felhasználóknak a csalók miatt. A vállalatoknak pedig útmutatást ad a törvénycsomag, miként kell eljárniuk, ha ebben a szférában működnének.
A Bitcoin hálózatát kezdetben gyakran haználták a dark weben, mert a Bitcoin hálózatra nem regisztrálsz névvel meg lakcímmel, hanem csak úgy létrehozol egy tárcát. Azonban ez a funkciója az évek alatt rendesen visszaszorult, mivel a bitcoin értékesítést manapság leginkább már tőzsdéken keresztül teheted csak meg. Minden ilyen pénzügyi céget kötelez a KYC, azaz a „Know Your Customer”, ami törvényileg előírja, hogy a felhasználók személyes adatait be kell gyűjteni. Így a bitcoin vásárlás és eladás a tőzsdéken keresztül lekövethető. Több tanulmány és intézet foglalkozik a kérdéssel, hogy vajon hány százalékban használják illegális tevékenységekre a Bitcoint, ugyanis a kérdés nem egyértelmű.
(Egyetemen anno egyik órán csináltunk egy közös tanulmányt pár szaktársammal „A Bitcoin elméleti és történeti áttekintése” címmel, amiben van pár bekezdés, ami nagyon passzol ide, úgyhogy most kicsit frissítve az adatokat ezt olvashatjátok a kövi sorokban. Nem hivatalos publikáció, úgyhogy nem hiszem, hogy bármiféle plagizálás botrány fenyegetne, ezért úgy láttam legjobbnak, ha így civilbe megköszönöm Olinak, Andinak, Tominak és Beninek a közös munkát [ha véletlen ezt olvasnátok és szeretnétek teljes névvel, akkor szóljatok 😉])
Egy 2019-es tanulmány szerint a Bitcoin felhasználók negyede, a tranzakciók 46%-a és a tranzakciók összértékének 23%-a hozható kapcsolatba illegális tevékenységekkel. Ebbe beletartoznak a terrorizmus finanszírozás, a pénzmosás és az adóelkerülés is. Ezen tanulmány modellezése azonban széleskörben kiterjeszti azon tranzakciók azonosítását, amik vélhetően illegális tevékenységekkel köthetőek össze. Például azon felhasználókat, akik személyazonosságukat rejtve kívánják tartani, esetleg az átlagnál több kisebb dollár értékű tranzakciót bonyolítanak le vagy ugyanazon címre többször küldenek tranzakciót, a modell automatikusan besorolhatja az illegális felhasználók közé.
Egy másik elemzés szerint a kriptovaluta tranzakciók volumenének mindössze 3,37%-a volt illegális tevékenységekhez köthető 2019-ben, ami 2020-ra 0,62%-ra csökkent. Ezen adatok elemzésénél figyelembe kell venni a piaci környezetet, ugyanis 2019-ről, 2020-ra megháromszorozódott az aktivitás a kriptovaluták terén, tehát az illegális tevékenységek nem csökkentek túlnyomóan, csak az arányuk a piac nagyságához mérten. Ugyanígy 2021-re a kereskedési forgalom 15,8 billió dollár volt, ami 567%-os növekedés 2020-hoz képest. Valamint azt is hozzá kell tenni, hogy a Chainalysis 2020-as jelentésében a 2019-es adat az illegális tevékenységeket illetően még csak 1,1% volt, 2021-es jelentésében 2,1%, majd ez az adat nőtt meg további 1,27%-kal 2022-re. A Chainalysis indoklása szerint 2020 óta további címeket is összefüggésbe hoztak illegális tevékenységekkel. Így valószínűsíthető, hogy a 2021-es 0,15% is növekedni fog jövőre.
A két jelentés meglehetősen eltér egymástól, azonban azt hozzá kell tenni, hogy míg az első tanulmány csak a Bitcoinról szól és széleskörben definiálja az illegális tranzakciókat, addig a Chainalysis jelentése az összes kriptovalutát egy kalap alá veszi és csak azokat definiálja illegális tranzakcióknak, amikről ténylegesen tudjuk, hogy azok. Az igazság valahol a kettő között lehet.
Mindemellett, mint tudjuk legjobb védekezés a támadás, úgyhogy azt is meg kell említeni, hogy elvileg az amerikai bankjegyek 90%-án található kokain és hogy becslések szerint az amerikai gazdaságban a feketepiac az egész gazdaság 11-12%-át teszi ki. (Ezt amúgy inkább azért raktam ide, hogy legyen valamiféle összehasonlítás alap, illetve, hogy egy gazdaság sem tud fehéren működni.)
„A Bitcoin egy lufi!”
Amúgy az! Pontosabban nem teljesen. Olyan értelemben lufi, hogy néha túlszalad a piac, utána kifullad és összeesik, ez megtörtént már ’14-ben, ’17-ben és most ’21-ben is. Azonban a hosszútávú trend az emelkedés jelenleg, amit én a Bitcoin adaptációjának tudok be és mivel ez iszonyatosan gyorsan játszódik le, ezért csapkodó volatilitással jár. Azért nem teljesen lufi a Bitcoin, mert ezek az összeesések nem tüntetik el a Bitcoint a föld színéről. Túlárazások, eszközárbuborékok és piaci ciklusok a hagyományos tőkepiacokon is megjelennek.
Itt van még egy ábra, valahol hasonló, csak kicsit hosszabb az idő skála. Ez az arany. Talán így már kicsit jobban érthető a korábbi hasonlat, miszerint a Bitcoin valami „digitális arany” féle státuszt akar felvenni. Ezt azért én túlságosan nem szeretem mondani, mert kicsit demagóg és ennél sokkal többről van szó, de egy fajta szemléltetésre szerintem megfelel.
„A Bitcoin mögött nincs semmi!”
Ez egy szintén nagyon leegyszerűsítő és önmagában értelmetlen mondat. Ezt legtöbbször úgy értik, hogy nincs fedezet a bitcoin mögött, semmilyen fiat valuta vagy áru, ami a hétköznapokban értéket képvisel. Ez a berögződése az embereknek amiatt lehet, mert egykoriban a dollár mögött volt arany fedezet, ami az értékét biztosította, ezt hívtuk aranystandardnak. A papírpénzt be lehetett váltani aranyra.
Ezt a rendszert az 1970-es években megszüntették és azóta nincs semmi a dollár mögött, amit érts úgy, hogy nem tudod beváltani semmire. Tehát ilyen értelemben a dollár mögött sincs semmi. Azonban valami miatt mégiscsak világvaluta és tartja az értékét. Ennek oka, hogy az emberek hisznek benne, hisznek abban, hogy sok helyen elfogadják és meg fogja tartani az értékét. A hit mellett persze törvények is vannak mögötte, hiszen a dollár a hivatalos fizetőeszköz Amerikában, ami kötelezi az embereket többek között arra, hogy dollárban fizessék az adót. Illetve egy sokak szemében misztikus intézmény is arról gondoskodik, hogy megfelelő értéket képviseljen a dollár, ez pedig a jegybank (Amerikában Federal Reserve), aki monetáris politikával kontrollálhatja a dollár árfolyamát.
A Bitcoin mögött nincs jegybank, viszont van valamennyi hit. Ez a hit szerintem többrétű. Egyesek abban bíznak, hogy a véges készlet miatt felfigyelnek a bitcoinra és a növekvő kereslet felhajtja az árat, ezért vásárolnak belőle. Ezt kiegészíti az a spekuláció, hogy a fizetőeszközök értékét nagyban befolyásolja a hálózati hatás, azaz, hogy mennyien használják és hány helyen tudok vele fizetni. Minél szélesebb körben felhasználható a bitcoin, annál hasznosabb és értékesebb. Mindemellett pedig a blokklánc-technológia úttörője, ami egy feltörekvő innováció.
Ezek mellé én még hozzá szoktam tenni, hogy a Bitcoin mögött nagyon szép matematika és technológia húzódik. A Bitcoin igazából több évtizednyi tudomány megfelelő összehangolása. A tranzakciók blokkon belüli rendezéséhez használt technikát már az 1980-as években ismerték (Merkle Tree). A Proof-of-Work konszenzus mechanizmus megalapozója pedig az anti-spam rendszerek kiépítése volt, amit az 1990-es években fejlesztettek ki. Meg amúgy a Bitcoin és a blokkláncok működését tanítják az MIT-n és már a BME-n is. Ez utóbbit csak azért írom le, hogy nehogy valaki azt higgye, ez valami wodoo.
Mit csinálok én?
Amikor elkezdtem az egyetemet, akkor felfigyeltem a Bitcoin-ra és elkezdtem utánajárni, hogyan működik. Hogy miért kezdtem el a témával foglalkozni az a mai napig félig homály, és azzal magyarázom magamnak, hogy van benne matek, infó és pénzügy szenthármas, ami egyetem elején nekem elég volt ahhoz, hogy felkeltse az éreklődésemet. Néztem youtube videókat, cikkeket, könyveket, volt egy Coursera kurzus a Princeton University-től, amit megcsináltam, tehát így szépen aprónként fogyasztottam a tartalmakat.
Végül egy elképesztően remek ötletnek bizonyult, hogy 2020 szeptemberében csak úgy írjak a Cryptofalkának, hogy haló, írnék nektek cikkeket (jó nem volt random ötlet, mert jött egy hírlevél, amiben írták, hogy keresnek cikkírókat, de valami rávitt, hogy írjak). Ekkor volt már egy évnyi hobbi munkám a témában. Az ezt követő cikkírás inkább tanulás volt, mint munka, így tényleg utánajártam bizonyos kérdésköröknek, amiket utána papírra vetettem.
Körülbelül 2021 nyarán már szerepeltem a Bitcoin kisokos podcast-ben is, ami számomra előrelépésnek számított, hiszen ez azt jelentette, hogy van már annyi tudásom, hogy viszonylag spontán beszéljek a témáról. Persze lehet cringe-elnék egy picit, ha most visszahallgatnám a legelső adást, de mindenkinek el kell kezdenie valahol.
A komolyabb munka 2022-ben kezdődött, amikor már hivatalosan is a Cryptofalkánál dolgoztam és azt a feladatot kaptam, hogy gyártsak „heti riport”-okat, amik 20-30 oldalas ppt-k formájában kerülnek megosztásra az előfizetők között. Ez a fajta munkakör szintén nagyban segít, hogy toppon legyek tudásban, mivel a riportnak több része is van, többek között árfolyamelemzés, projektbemutató, hírek, meg egy kis oktató rész kifejezésekről. Hétről-hétre ez a sok tudás felhalmozódik és már lassan tippelnem is nehéz, hogy hány whitepaper-t olvastam el, meg mennyi honlapot görgettem át. Az egyik ilyen riportot itt is megosztom, mivel a falkában is közzétettük, hogy lássák kívülről az emberek, mire fizetnének elő:
Hát ez lett volna egy ilyen gyorstalpaló rólam és a kriptókról, ha bármi kérdésed van ezek után, akkor nyugodtan keress meg és válaszolok minden kérdésedre tudásomnak megfelelően! Illetve előtte azért nézz körül a többi cikk között is, hátha írtam már róla!
Vélemény, hozzászólás?