Szerző: Gáll Péter

Mi lesz veled forint?

Az elmúlt Covidban és háborúban gazdag időszak nem kedvezett a forint Euróval szembeni árfolyamának. Ebben a cikkben össze szeretném szedni, hogy milyen események hathatnak a forintra a következő hónapokban és azoknak milyen következményei lehetnek. Összességében azt állítom, hogy szélsőségesen gyenge a forint fundamentálisan és rövid időn belül – pár hónap – átüthetjük a 400-as szintet az Euróval szemben.

Kezdjük a Covid kitörésével Magyarországon. 2020 márciusában a 340-es szintről rövid időn belül elmentünk a 370-es szintig. Ez egy hirtelen sokk volt a magyar gazdaságra, de nem számított hungarikumnak, hiszen a világban mindenhol pánik tört ki.

Az amerikai S&P500 Index ugyanekkor 30%-ot esett.

Én végig EURHUF árfolyamban fogok gondolkodni, de ne tévesszen meg senkit, hogy a forint felfele ment, ez a forint gyengülését jelenti, ha úgy tetszik, nézhetnénk a HUFEUR árfolyamot is, akkor valami ilyesmit látnánk:

Az ezt követő kb. két évben a 340-370-es sávban mozogtunk, miközben sokszor érintgettük a 370-es ellenállást. Ez a technikai elemzés szemszögéből egy nem túl előnyös képet festett a forintról 2022 elejére, hiszen addigra már 4-szer voltunk a 370-es zónában. Ilyenkor azt már egyértelműen látjuk, hogy ez egy kialakult ellenállási zóna, és a tény, hogy sokszor érintjük azt vetíti előre – empirikus tapasztalatokból –, hogy, ha így haladunk, át fogjuk törni. Amikor egy ilyen egyértelmű támasz vagy ellenállásvonallal találkozunk, akkor egy 3-4-5 érintés után, már gyanakodhatunk, hogy nem fog sokáig ellentartani ez a szint.

A háború hírére pedig sikerült is áttörnünk ezt a szintet, elrepültünk 400-ig és onnan visszateszteltük a 370-es szintet. A gyengülés betudható több faktornak is. Egy részről szomszédosak vagyunk Ukrajnával, ahol háború van – which means „pánik” a tőzsdéken–, másrészt gazdaságilag is kitettek vagyunk, a Richter és az OTP is függ Oroszországtól, ami Magyarország két meghatározó tőzsdén kereskedett vállalata. Az OTP profitjának 16%-a Oroszországból és Ukrajnából származik.

Azt, hogy a választások előtti héten volt egy forint erősödés én egy nem tényszerű, de számomra hihető konteóval magyarázom, mégpedig azzal, hogy az MNB fű alatt eladta a devizakészletének egy részét, hogy azzal erősítse a forintot a választások „befolyásolása” szempontjából.  Erre persze semmilyen bizonyítékot nem találtam, az MNB honlapján is csak februári adatok vannak, de az MNB OTC (over the counter) ügyletekkel is tud interveniálni, közepesen publikus módon, kvázi titokban.

De most nézzük a jövő eseményeit. Ezek olyan befolyásoló tényezők, amik a lakosságra, bankszektorra, vállalatokra és úgy általánosságban a magyar gazdaságra jelentenek veszélyt. Amikor egy gazdaság rosszul teljesít, olyankor a befektetők egy része elmegy az országból, emiatt nézem ezeket az eseményeket, mert közvetlenül vagy közvetetten hatnak a forint árfolyamára.

Az alapkamat 9 éve nem volt ilyen szinten, a jegybankok az alapkamat állításával szokták befolyásolni az árfolyamot. A probléma csak az, hogy az ilyesfajta monetáris politika a keresleti oldalon tud hatni, a jelenlegi válság viszont inkább kínálati oldalú.

Ott vannak a mindenféle stoppok – kamatstop, árstop –, amik megszüntetése szerintem negatívan fog hatni a forint árfolyamára. Ezek a stoppok nem fenntarthatóak, különösen a benzinárstop, azzal valamit sürgősen kezdenie kell a kormánynak. A kamatstop 470 ezer embert/családot érint és nagyon fog fájni ennek a megszüntetése, körülbelül 30%-os törlesztőrészlet-emelkedésre kell számítani.

A következő a hitelmoratórium, amiről sokan elfeledkeztek, de szerintem annak is lesznek vesztesei. Ennek vége 2022 júniusában lesz, amikor is el kell kezdeni törleszteni a hiteleket.

Nagyon nagy szükségünk lenne az EU-s pénzekre, de a jogállamisági problémák miatt azok sem fognak jönni egy hamar. Erről nem szeretnék sokat írni – nem is tudok –, úgyhogy itt egy remek cikk a témáról. Az EU-s pénzekre azért van szükség, mert túlságosan nagy a költségvetési hiány a választások előtti pénzosztogatások miatt – 13. havi nyugdíj, szja visszatérítés. A portfolio így fogalmaz: „a választások előtti időszakban az év egynegyede alatt teljesült az egész évre tervezett nominális deficit közel háromnegyede”.

Az április 6-i sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta nem lesznek megszorítások. Ez definíció kérdése, minden bizonnyal lesznek, kérdés, hogy hogyan fogjuk hívni ezeket. Olyan kijelentés viszont volt, hogy az árstoppoknak van határideje és elképzelhető, hogy lesznek különadók.

Összesítve, több fronton támadható a forint és egyik front sem úgy néz ki, hogy tudja magát tartani. Kíváncsi vagyok, hogy a következő hónapokban, hogyan fognak alakulni az események. Én örülnék, ha nem lenne igazam, de az a helyzet, hogy ez nem csak az én véleményem, mint láthattátok a belinkelt gazdasági cikkek sem kecsegtetnek túl sok jóval, és a portfolioról nem mondható az, hogy ellenzéki. Véleményem szerint független, de inkább kormány közeli. Ha nem így lenne, akkor furcsálnám, hogy a portfolio konferenciákon Varga Mihály és Nagy Márton adnak elő.

Mirror Protocol – Szintetikus részvények a Terra blokkláncon

A Mirror Protocol segítségével előállíthatunk olyan kriptovalutákat, amik ára követi egy-egy tőzsdén kereskedett értékpapír árfolyamát. Ezekkel a tokenekkel kereskedhetünk vagy akár liquidity poolba is rakhatjuk, hogy kamatoztathassuk a szintetikus részvényeinket.

Mit csinál a Mirror Protocol?

A Mirror Protocol a Terra okoshálózaton futó projekt, ahol különböző értékpapírokat hozhatunk létre kriptovaluták formájában. Ezek többek között lehetnek részvények, ETF-ek, indexek vagy akár tőzsdén kereskedett árucikkek is. Ezen kriptovalutákat szintetikus tokeneknek is szokás hívni, mivel mesterségesen állítják elő őket. Ez azt jelenti, hogy egy mTSLA token mögött (ami a Tesla részvény szintetikus változata) nincs valós részvény fedezet.

Ezen tokenek előnye, hogy bárki kereskedhet velük, nincs szükség fióknyitásra valamelyik brókercégnél, nincs tőzsdefelügyelet, nincs cenzúra vagy kitiltás. Persze ugyanezen indokok akár negatívumok is lehetnek, mivel egy szabályozatlan piacon nagyobb eséllyel történnek visszaélések vagy csalások.

Forrás: terra.mirror.finance/trade

Minden esetre azon felhasználóknak, akik jártasak a kriptovaluták világában, de a tőzsdén nem, akár egyszerűbb is lehet megvenni egy kriptovalutát pár kattintással, mint számlát nyitni egy brókercégnél. Nem beszélve azon országokról, ahol nem is lenne lehetőség értékpapírszámlát nyitni.

Azt a kérdést, hogy mely értékpapírokat listázza a projekt, a MIR token holderek döntik el. A MIR token egy governance token, aminek birtokában jogunk van beleszólni a projekt jövőjébe. Szavazhatunk különböző kérdéseket illetően, mint hogy mit listázzon a projekt, mekkora legyen a fedezet nagysága az egyes tokenek mögött vagy milyen jutalomban részesüljenek a liquidity providerek.

Hogyan működik a Mirror Protocol?

Mielőtt kereskednénk vagy farmolnánk a már említett szintetikus tokenekkel, azokat elő kell valahogyan állítani. Ez a folyamat úgy néz ki, hogy a felhasználó fedezetet köt le egy okosszerződésben, ami a későbbi szintetikus token értékét fogja adni. A fedezet lehet UST (a Terra blokklánc-hálózat USD alapú stabilcoinja), LUNA (a Terra blokklánc-hálózat saját kriptovalutája), MIR, ANC, aUST és bármelyik mAsset token. Az mAsset egy összefoglaló név, ami alatt az összes olyan eszközt értjük, amit a Mirror Protocol állít elő szintetikusan. Így egy szintetikus Tesla részvénynek mTSLA lesz a neve vagy egy szintetikus bitcoinnak mBTC.

A fedezet nagysága változó, függ attól, hogy milyen mAsset-et kívánunk előállítani, valamint, hogy milyen fedezetet biztosítunk. A legalacsonyabb túlfedezés esetén 130%-nyi kriptovalutát kell lekötnünk, azonban egy volatilis mAsset (mAMC) és fedezet esetén ez akár 400% is lehet. A túlfedezésre amiatt van szükség, hogy még véletlenül se álljon elő olyan eset, amikor nincs megfelelő fedezet egy mAsset mögött.

Forrás: terra.mirror.finance/borrow

Amennyiben a fedezet nem éri el a kötelező fedezeti rátát, akkor az adott mAsset forgalomban lévő készletét a projektnek valahogyan csökkentenie kell. Ezt úgy teszi, hogy a fedezet egy részéből elkezdi vásárolni az adott mAsset-et, majd azt úgymond “elégeti”, másként mondva kivonja a forgalomból. Ezt egészen addig teszi, míg a fedezet értéke nem éri el a kellő szintet.

A létrehozott szintetikus tokeneket manuálisan is ki lehet vonni a forgalomból. Ehhez a tokent kibocsátó felhasználónak vissza kell szolgáltatnia a korábban létrehozott mAsset-eket, hogy visszakapja az okosszerződésben lekötött fedezetet.

A szintetikus tokenek árfolyamáról egy árfolyam oracle gondoskodik, ami 60 másodpercenként frissíti minden token árfolyamát. Ezt a folyamatot a Band Protocol végzi, ami decentralizált módon látja el információval a Terra blokkláncot.

Szolgáltatások a Mirror Protocol felületén

2020 decemberében indult el a Mirror Protocol, aminek célkitűzése az volt, hogy szintetikus részvényeket lehessen előállítani blokkláncon. A V1-es verzióban így viszonylag hamar elérhetőek voltak a legismertebb részvények, mint az AAPL (Apple) vagy a TSLA (Tesla), de a lista folyamatosan bővül a mai napig is. Ezeket a tokeneket egyszerűen tárolhatjuk a tárcánkban vagy akár befektethetjük egy liquidity poolba UST-vel (a Terra blokklánc USD alapú stabilcoinja) együtt. Így nem szükséges minden felhasználónak létrehoznia a szintetikus tokent, elég megvásárolnia a Mirror Protocol felületén megtalálható decentralizált tőzsdén UST ellenében.

A V2-es verzió 2021 júniusában indult, ahol többek között változtattak a döntéshozatalban, bővítették a fedezetként használható kriptovaluták listáját és lehetőség nyílt short pozíciók nyitására. A short pozíciót hasonlóképpen kell létrehozni, mint a long pozíciót, fedezet letétele mellett létre kell hoznunk egy úgynevezett sLP tokent. Azonban a hagyományos (long pozíciót megtestesítő) tokenekkel ellentétben az sLP tokenekkel nem lehet kereskedni. Ezt minden érdeklődőnek saját magának kell előállítania, majd ezt a tokent lekötheti, hogy kamatot is kapjon rá. Jelen állapotban nem látom értelmét nem lekötni, mivel a tokennel nem lehet kereskedni, sem liquidity poolba rakni.

Forrás: terra.mirror.finance/farm

További újdonság a V2-n, hogy a projekt listázhat úgynevezett Pre-IPO tokeneket, amikkel ugyanúgy kereskedhetnek a felhasználók, mint bármelyik mAsset-tel. A Pre-IPO token egy olyan token, ami egy még nem létező kriptovalutát, értékpapírt vagy egyéb eszközt fog megtestesíteni. Mielőtt azonban valóban piacra kerülne az adott eszköz, a felhasználók spekulálhatnak a kezdeti árfolyamra, adhatják-vehetik az adott Pre-IPO tokent. Majd az eszköz megjelenését követően a decentralizált oracle átveszi az árazás szerepét, és a Pre-IPO token felveszi az összes olyan tulajdonságot, ami az mAsset-ekre vonatkozik.

A Mirror Protocol döntéshozatali mechanizmusa és jövője

A Mirror Protocol saját governance tokene a MIR. A liquidity providerek nem csak a kereskedési díjakból kapnak, hanem az előre meghatározott kínálatú MIR tokenből is kapnak részesedést. Azon felhasználók, akik lekötik a tárcájukban található MIR tokeneket, egyrészről jogosultak a projekt által összegyűjtött díjak egy részére, valamint részt vehetnek a projektet érintő szavazásokban.

Szavazásokat szintén a MIR token holderek javasolhatnak, ehhez le kell kötni 100 MIR tokent annak érdekében, hogy a felesleges szavazásokkal ne zavarják a projekt működését. A projekt irányítása nagy részben valóban a MIR token tulajdonosok kezében van, többféle előterjesztéssel élhetnek. Ilyen az új mAsset vagy Pre-IPO token listázás, illetve ezek paramétereinek beállítása, mAsset-ek törlése a projektről, de változtathatnak a szavazások és az irányítás részletein is.

Forrás: terra.mirror.finance/gov

Az elképzelés miszerint a tőzsdét egy az egyben átvihetnénk blokkláncra nem hangzik már lehetetlennek. Az a kérdés, hogy mekkora igény van ilyen szolgáltatásokra és mennyire skálázható a jelenlegi rendszer. Az Apple vagy Tesla részvények kereskedése még mindig inkább a megszokott módon történik. A Mirror Protocol-on a volume igen kevés részét teszi ki egy-egy tőzsdei terméknek, ez azonban növekedhet a következő években. Az innovációt a Bloomberg is megírta már pár cikkében, ami azt jelenti, hogy a szakértők szemeit is felnyitotta az új lehetőség.

A cikk a Cryptofalkán is megjelent.

Bitcoin, mint egy ország egyetlen törvényes fizetőeszköze

„Gonosz jegybank, gonosz állam. Nem tudni miért, de folyamatosan „nyomtatják” a pénzt és biztosan rosszat akarnak nekünk kisembereknek. Az eurót se vezetik be, nem értem miért, de ha itt is euró lenne, akkor biztosan németországi életszínvonalunk lenne. Legyen a Bitcoin a fizetőeszközünk, az nem inflálódik, az egész ország gazdag lehet pár éven belül.”

A fiat valutákat gyakran szidják, mint ósdi fizetőeszközt, ami folyamatosan csak inflálódik és veszít az értékéből. Nem minden vád alaptalan a jegybankok felé, de a rágalmazások többsége a közgazdaságtani tudás hiányából fakad. Nem titok, hogy az MNB-nek kitűzött inflációs céljai vannak, jelenleg 3% +-1 százalékpont (azaz 2-4% közötti érték). De miért? Miért akarják, hogy a pénzünk folyamatosan veszítsen értékéből? Ennek több oka is van.

Az egyik ok, hogy a defláció sokkal rosszabb, mint az infláció (mondják az okosak). Ugyanis deflációs időszakban a pénzem egy év múlva többet ér, mint most, ezért amikor megtehetem a költéseimet elhalasztom egy későbbi időpontra, hogy jobban kihasználjam a vásárlóerejét. Ezzel csak az a probléma, hogy ilyenkor lecsökken a pénz forgási sebessége a gazdaságban, ami GDP csökkenéshez vezet. Nem akarok demagóg politikusnak tűnni, aki csak azt tudja kommunikálni, hogy: „A GDP csökkenés rossz, a GDP növekvés jó.”.

Azonban a GDP csökkenése sok következménnyel jár, például növekszik a munkanélküliség. A pénz forgási sebességét nagyon egyszerűen illusztrálhatjuk. Az egyszerű modellezés érdekében tegyük fel, hogy van egy 3 fős társaság, benne Anna, Barna és Csaba. Egyedül Annának van 100 Ft-ja, aki reggel ezt odaadja Barnának, aki mellesleg pék és ad neki kenyeret. Barna később elmegy Csaba éttermébe és megebédel 100 Ft-ért. Ezek után Csaba este bevásárol Anna boltjában és otthagyja a 100 Ft-ot. Így forog körbe ez a 100 Ft. Ez minden nap ugyanígy lejátszódik. Gondoljunk bele, hogy mindössze 100 Ft van ebben a kis zárt háromfős gazdaságban, de egy nap alatt 300 Ft-nyi érték cserélt gazdát. Jelenlegi modellünkben úgy definiálhatnánk a pénz forgási sebességét – és mellesleg nem vagyunk messze attól, ahogyan valójában definiálják –, hogy mennyi érték cserél gazdát egy nap, majd ezt elosztjuk a gazdaságban lévő összes pénzzel. Jelenleg ez a mutatónk 3-as értéket venne fel. Ha egy nap Anna nem lenne annyira éhes, és így csak 50 Ft-ért vesz kenyeret, akkor Barna is maximum 50 Ft-ért vehet ebédet és Csaba is ennyiért vehet bármit is a boltban. Lecsökkent a mutatónk 1,5-re. Tehát a pénz forgási sebességének megtartása emiatt is fontos, hogy a gazdaság összes szereplője megvehesse, amit eddig is.

Ha tudom, hogy infláció lesz és jövőre kevesebbet fog érni a pénzem, akkor ösztönözve vagyok arra, hogy költsem el a pénzem minél előbb. Hogy gonoszság-e így befolyásolni a keresletet és nem gond-e, hogy egyes esetekben túlfogyasztáshoz és környezetpusztításhoz vezet ez a módszer az egy másik bejegyzés témája lesz.

Gyakran amúgy olyan érveket is hallunk, hogy a versenyképes bérek miatt olyan nagy vállalatokat vonzzunk ide, mint például az Audi. Szintén megosztó, hogy jó-e a magyar társadalomnak az, ha a gyenge forint miatt kizsákmányolhatnak minket a multik. Az tény, hogy több tízezer ember munkalehetősége függ ettől. Rövid tervnek talán oké, azonban nem a legambiciózusabb terv hosszútávon, hogy félperifériaként működve kiszolgáljuk a fejlett országokat.

Tegyük fel tehát, hogy egy országban az egyetlen törvényes fizetőeszköz a Bitcoin. Ekkor mindennek az ára Bitcoinban van denominálva. Ezzel eddig semmi gond nincsen, mivel a Bitcoin árfolyamától eltekinthetnek a lakosok, ők mindent satoshiban és Bitcoinban mérnek. A tej ára a boltban, a mozijegy, a lakások, a fizetése az embereknek, egy szóval minden satoshiban van mérve.

Lelövöm a poént, két bökkenő lesz, egy kisebb és egy nagyon nagy. A kisebb, hogy a jegybank a Bitcoinnal nem tud sokféle monetáris politikát folytatni, így recesszió idején kevesebb jóléti intézkedést folytathat. Kamatot változtathatnak, azonban pénzt nem tudnak nyomtatni a Bitcoin szuverén és előre lefektetett működése miatt. A második és egyben komolyabb probléma, hogy ehhez olyan elzárkózott országnak kell lenni, hogy még Észak-Korea se tudna ennyire zárt gazdaságként működni. Amint megengedjük, hogy a „normális” fiat valutával működő országokkal kapcsolatba lépjünk, úgy egyből hatással lesz ránk az ő gazdaságuk, például az import és export kapcsán. Így egyből kuka az egész bitcoinban denominált piacunk, mivel függünk a külső országok valutájának és a mi bitcoinunk árának arányától.

Egy koronavírus okozta árfolyamesés pedig olyan szegénységbe taszítaná az embereket, hogy hiába lesz fél év múlva háromszorosa az árfolyam a mostaninak, az már sokak számára késő bánat.

Opció lehet még az El Salvador-i modell, ahol másodlagos fizetőeszköz a Bitcoin, tehát mellette van egy másik hivatalos fizetőeszköz is – El Salvador esetében ez az amerikai dollár. Ez egy sokkal kedvezőbb lehetőség már, és amennyiben mindenki elképesztően okos spekuláns és befektető lenne (lássuk be ilyen nincs), még akár működhetne is. Vagy komoly felülvizsgálattal és szabályokkal megvédhetnék a pénzügyileg nem veterán lakosokat például úgy, hogy bárki, aki Bitcoinra váltja pénzének nagyobb részét, annak kell, hogy legyen mellette legalább hat hónapnyi vésztartaléka dollárban.

Meglátjuk, hogyan alakul El Salvador gazdasága, ők a „go big or go home” taktikát választották, tehát tátott szájjal mennek az erdőbe, kérdés, hogy cukorkára vagy esetleg másra lelnek. El Salvadornak az IMF is szólt már, hogy merész játékot játszanak, amit abba kellene hagyni. Erre ők fülük botját se mozdítva bitcoin alapú kötvényeket fognak kibocsátani, ami hát meglehetősen merész.

A hangadó értelmiség

Nemrégiben néztem meg egy videót, amiben többek között a társadalmi csoportok átjárhatóságáról volt szó, illetve annak nehézségeiről. Az említett csatornát amúgy rendszeresen nézem, szerintem érdekes tartalmak kerülnek fel. A csávó, aki a csatit csinálja jogász és leginkább politikai, valamint társadalmi kérdésekben osztja meg a véleményét a nézőkkel.

Tehát a videóba, amit néztem egy szociológust hívott meg, Böröcz Józsefet, és hát sok síkon folyt a beszélgetés, amik közül az egyik az értelmiség helyzete volt Magyarországon. Ő úgy fogalmaz, hogy „hihetetlen mértékben zárnak a határok a különféle társadalmi csoportok között, mindenféle szempontból”. A probléma, miszerint földrajzi vagy pénzügyi helyzetünk, illetve akár a generációnk sorszáma – értsd: adott történelmi körülmények – túlságosan meghatározzák életünket, nem új. A probléma ennek az egyenlőtlenségnek a volumene, tehát mennyire nem igazságos a helyzet mondjuk vidéki és fővárosi között.

„Az, hogy ki lesz húsz év múlva a hangadó értelmiségi Magyarországon 10-20 év múlva, az már kialakult.” Úgy is mondja, hogy: „Az elit pozíciókért szóló verseny már eldőlt.”. Ezzel szembesülni elképesztően sokkoló, pedig nincsen nagyon másról szó, mint arról a jelenségről, amikor a pénz és a vagyon szülőről gyerekre száll. A diploma megszerzésének nehézsége nagyban függ attól, hogy milyen családba születünk, milyen körülmények között növünk fel és milyen anyagi biztonságban tudhatjuk magunkat.

Böröcz József (bal); Ziegler Dezső Tamás (jobb)

Tehát a pénzügyi és tudásbeli egyenlőtlenség valahol korrelál egymással. A probléma ott kezd még inkább kétségbeejtő lenni, amikor rájövünk, hogy a tudásbeli egyenlőtlenség bizonyos szempontból még nehezebben megoldható probléma, mint a pénzügyi egyenlőtlenség. A pénz újraosztása (mindenféle jövőbeli konfliktust és követekezményt félretéve) elméletben gyorsan véghezvihető, annyit kell tennünk, hogy az egyik bankszámláról átrakjuk a másikra a pénzt. Kvázi átírtunk két sort egy adatbázisban.

A tudásbeli egyenlőtlenséget nem lehet ilyen gyorsan orvosolni. Amiatt nem, mert a tanulás nem egy gyors folyamat, hiszen az agyunknak vannak információtovábbítási és befogadási határai. Persze a tudás különbözik a pénztől például abban, hogy nem tulajdonost vált, hanem többszöröződik, és ha már egyszer agyat ért, nehezen vész el.

A beszélgetés meghallgatása után a témát rövidre zártan azt mondtam, hogy „sadly noted”. Azonban pár nap múlva átfutott az agyamon az, hogy van egy tényező, ami a tudásbeli egyenlőtlenségen már ma is sokat tud segíteni. Szerintem az internet egy valóban szinte végtelen tudástár, ami versenyképes információval tud felszerelni bárkit, aki hajlandó az idejét rááldozni. Persze ott van az is, hogy ehhez szükséges egy laptop, internet, valamint a megélhetés biztonsága. Azonban ezek megléte mellett csak a motiváció kérdése az, ami utunkba állhat.

Nem vagyok benne biztos, hogy a globalizáció és a digitalizáció minden következményét beleszámolta Böröcz a mondataiba, amikor a fent említett eredményeire jutott. (Messze áll tőlem becsmérelni a Tanár Urat, csupán megpróbálok saját gondolatokat hozzátenni azokhoz, amiket tőle hallottam) A home office, illetve a távoli munkavégzés határokon átívelő lehetőségeket fog adni olyanoknak, akiknek a tudása megvan hozzá, hogy ilyen munkát vállaljanak, csak eddig nem volt hova jelentkezniük a lakóhelyük környékén.

Persze az efajta társadalom még nem létezik, azonban a körülmények adottak rá, hogy ilyen irányba induljon a világ. A kérdés, hogy lesz-e olyan katalizátor vagy érdek, ami efelé tereli. Bízom benne, hogy van fantázia abban, amit most kifejtettem, és valóban tud egyszerűsödni az átjárhatóság, és nem csak az optimizmus beszél belőlem. Elvégre is azt, hogy húsz év alatt mennyi minden történik és az hogyan változtat a jelenlegi helyzeten, igen nehéz megjósolni. Így amikor azt mondom, hogy remélem Böröcz téved, akkor csupán a jószándék vezérel.

Ez lehet a bankrendszer és a kriptovaluták közös jövője

A Bitcoin Kisokos 35.részében Ács Zoltánnal beszélgettünk, aki az MKB Fintechlab vezetője és a Magyar Bankholding által kezdeményezett Foundation mozgalom Növekedésért és Innovációért felelős vezetője. Mindenképp hallgassátok meg a podcastet, ha még nem tettétek. Ebben a cikkben a beszélgetés folyamán elhangozott érdekes témákat emeljük ki, néhol egy-két kiegészítéssel és kommenttel.

MKB Fintechlab és Foundation mozgalom

A Fintechlab az MKB kereskedelmi bank alatt működő leányvállalat, ami induló FinTech vállalkozásokat mentorál és tőkét fektet beléjük. Ilyen startup vállalkozás volt a Coinrule is, ami nemzetközi viszonylatban is komoly karriert futott be, mint automatizált kriptovaluta kereskedési platform.

A Foundation a Magyar Bankholding által kezdeményezett mozgalom. A Magyar Bankholding a rendszerváltás óta a legnagyobb bankfúzió (MKB, Budapest Bank, Takarékbank). Az új bank teljesen új alapokra építkezne, megújítva a hagyományos és “elavult” banki szolgáltatásokat és újragondolt modellekkel és működéssel szeretne üzemelni. Ehhez egy nagy léptékű technológiai ugrás szükséges, azt is mondhatnánk “Fel kell találni újra a bankolást.”, ezen okból jött létre a Foundation mozgalom.

A bankrendszer fejlődése

Több évtizeden keresztül a bankok elkényelmesedtek az oligopól helyzetben. Ráadásul az innovációt feltehetően visszafogta az is, hogy egyes bankok jelen vannak a tőzsdén. A nyomás, hogy a negyedéves jelentésben fel kell mutatni valamit, és a befektetők profitot várnak el, megnehezítette az innovációra való felkészülést. Hiszen az innováció mindig költséges és hosszabb távon megtérülő befektetés.

Azonban a 10-15 éve felszínre törő FinTech szektor felkavarta a port, az újonnan indult pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások mertek innoválni. Elképesztően sok kockázati tőkebefektető kereste a lehetőséget, hogy ilyesfajta vállalkozásokba fektessen, mert azt látták, hogy potenciálisan ez egy jól jövedelmező befektetés lehet.

Ács Zoltán úgy gondolja 5-10 éven belül teljesen másképp fogunk bankolni, a technológia exponenciális növekedésével egy idő után mindenkinek fel kell vennie a lépést. Már csak azért is, mert befektetési oldalról nagy a nyomás, hogy ezzel foglalkozni kell. Az ügyfelek szeretnének kriptovalutába is fektetni.

A szabályozási környezet

A bankok nem véletlenül nem mozdulnak tömegesen a kriptók felé. Elképesztően sok szabály van, aminek meg kell felelni, vendégünk úgy is fogalmazott “a szabályozó fújja a passzát szelet”. Nem véletlenül az egészségügy és a pénzügy a legszabályozottabb terület, hiszen erre a két dologra nagyon sok figyelmet és óvatosságot szentelünk életünk folyamán.

Az Európai Unióban a MICA reguláció az, ami szabályozni fogja a kriptovalutákat, ezt jelenleg 2023 januárra várjuk, de elképzelhető, hogy 2024 lesz belőle. Fontos azonban, hogy addigra fel kell készülnie a jogszabályi környezetnek és az intézményeknek, hogy ne akkor kapjunk a fejünkhöz. Erre a Blockchain Magyarország Egyesület már kidolgozott egy javasolt koncepciót.

Arra a kérdésre, hogy mikor lehet a magyar bankoknál kriptóba fektetni azt a választ kaptuk, hogy mindenkinek érettnek kell lennie (“a rendszernek körbeérettnek kell lennie”). Ez azt jelenti, hogy amíg nincsenek meg a megfelelő szabályok, addig hiába próbálkoznak a bankok az adaptációval. Vendégünk szerint Magyarországon 2024-25 között lehet majd kriptovalutákba fektetni a kereskedelmi bankoknál, méghozzá ETF-ek formájában. Az ETF amiatt egy kedvezőbb forma, mintha közvetlenül kriptót adna el a bank, mert biztonságosabb ilyen formában. Megannyi kockázatot levesz az ügyfél válláról és áthelyezi a bankokra, ahol maguk a szakértők vannak. Így például az ügyfél sem tudja elveszíteni a privát kulcsát, ami hatalmas veszteség lenne neki. Végső soron a bankoknak is az a jó, hogyha az ügyfelek gazdagodnak és nem elszegényednek.

Az európai környezet szerinte megfelelő irányba halad, viszont fel kell pörögnünk. Fontos, hogy cáfolnunk kell a következő mondás utolsó mondatát, miszerint “Kína innovál, azután szabályoz. Amerika innovál és nem szabályoz. Az EU szabályoz, azután nem innovál.”. Eszméletlen jó neobankok jöttek létre az EU-ban (Monzo, N26, Mbank, Tinkoff, Revolut), ami többek között a PSD 2-nek köszönhető (és jelenleg készül a PSD 3).

Persze azt, hogy sürget a környezet sokan érzik. Ott van példának a Swift fizetési rendszer, ami régi és iszonyatosan elavult, akár 4-5 napba is beletelhet, még megérkezik az utalás. Elképzelhető, hogy a blokklánc már csak amiatt is jobb megoldás lenne ezen probléma megoldására, mert csökkenti a költségeket az ügyfélszolgálat felöli részen.

Harc a hegemóniáért

Kína elképesztően elől van a világ többi részéhez képest, amennyiben digitális jegybankpénzről van szó. Amerika a hetekben tette közzé kutatási anyagát a CBDC-ről, így ő mindenképpen évekkel van lemaradva, ha csak ezt a szegmenst nézzük. Közben ott van a Facebook stabilcoinja a Diem, aminek bevezetését gyakran odázzák a jogi környezet miatt. Érthető, hogy egy bigtech óriásnak nem szeretnék megengedni, hogy hirtelen pénzügyi nagyhatalom legyen. Már csak emiatt is fontos kérdés előtt állnak a nemzetállamok: szabályozzák-e a Facebookot és a techóriásokat vagy sem. Ha nem, akkor érdekes idők elé nézünk, ugyanis a pénz fölötti kontroll, egy elképesztően erős hatalmi eszköz.

A Facebook kedvező piaci helyzetben van olyan szempontból, hogy több milliárd felhasználó fordul meg nála nap mint nap. Ott a Messenger applikáció is, ami nélkül az emberek többsége tényleg nem tud meglenni. Miért ne lehetne majd a Diem-et ebbe az applikációba beintegrálni és máris kész a pénzügyi nagyhatalom. Persze erre elvileg a Novi-t fejlesztik, ami egy külön applikáció, de a lehetőség ettől függetlenül ott lenne.

Novi
Forrás: digitalinformationworld.com

Sokan értetlenül állnak Kína előtt, hogy vajon értelmeset húzott-e azzal, hogy ennyire radikális a bányászattal és a kriptovalutákkal szemben. Erre leginkább két válasz született: Kína jól csinálja, amit csinál, mert nem hagyják hogy a fejükre nőjenek a tech óriások vagy Kína nem csinálja jól, amit csinál, mert ezzel pont lábon lövik magukat, kinyírják az innovációt. Ez a kérdés valószínűleg azért ilyen nehéz – mondja Ács Zoltán -, mert a technológia exponenciálisan növekszik, emiatt meglehetősen nehéz gyorsan menni és közben megfelelő irányba tekerni a kormányt. Ez annyit jelent, hogy látjuk az innovációkat de nem tudjuk biztosra melyik milyen kimenetelekkel jár. Kína inkább a centralizáltabb CBDC-t választotta és egyértelmű nemet mondott a decentralizált kriptoeszközökre.

A vezető szerep sokszor úgy dől el, hogy ki felé van meg a megfelelő bizalom. Hiszen valakiben/valamiben mindig bíznunk kell, kérdés, hogy kicsoda vagy micsoda erre a legalkalmasabb? Politikusok, ügyvédek, államok, intézmények, blokklánc-technológia, okosszerződések (programkód), stb.

Összefoglaló

A podcastben még ennél is több érdekes dologról volt szó, ha tetszett ez a rövid cikk, akkor azt is érdemes meghallgatnod. Nekünk érdekes volt hallani, mennyi újdonság várhat ránk a következő években. Legyen szó a hétköznapi bankolásról vagy kriptovalutákba való befektetésről a jövőben mindkét témában változás várható.

A cikk a Cryptofalkán is megjelent.

Miért kezdek el egy blogot?

Szeretem az olyan projekteket, amik tudom, hogy nem pár napot vagy 1-2 hetet fognak felölelni az életemből, hanem kicsit többet, és meg is fogom tudni ezeket valósítani. Ugyanis ezeken folyamatosan tudok dolgozni szabadidőmben és amikor kész van (bár nem tudom, mikor van “kész” egy blog), akkor látom a munkám eredményét.

Persze ez egy nagyon általános vélemény, bárki mondhatja bármire. Emellett más is játszott szerepet abban, hogy belekezdjek egy blogba. Az túlzás, hogy szeretek írni (nem is gondolom jónak benne magam), inkább az írás eredményét szeretem, de a kettő együtt jár. Szeretek elmerülni kérdésekben és nem csak engedni azt, hogy átfusson az agyamon egy gondolatkísérlet. Teljesen más valamit megérteni fejben vagy leírni azt másoknak, utóbbi kissé mélyebb tudást feltételez. Egyszerűen, amikor elmagyarázunk és leírunk dolgokat, sokszor csak akkor jövünk rá, hogy nem is tudjuk teljesen miről beszélünk, és ilyenkor gondolkozásra vagyunk kényszerítve. Nem beszélve arról, hogy a megfogalmazott és leírt gondolatok sokkal mélyebben megragadnak a memóriában, később egyszerűbben hívhatóak vissza.

Tehát arról, hogy mik a mozgatórugóim jelenleg ennyit tudok mondani, a kérdés ennél persze bonyolultabb és összetettebb, meglátjuk, hogy látom ezt fél vagy egy év múlva.

Arról, hogy milyen blogot szeretnék szintén csak elképzelések vannak. Örülnék, ha tudnék produkálni vicces, irónikus tartalmat is, azonban most az a benyomásom, hogy a szakmaibb és gondolkodósabb cikkek többségben lesznek, ez viszont nem jelenti, hogy nem csempészhetek bele vicces és irónikus tartalmat, meglátjuk.

Kik fognak olvasni? Nem tudom! Azonban bízom benne, hogy, akik feltévednek erre az oldalra, találnak legalább egy olyan cikket, amit szívesen elolvasnak.

Bitcoin az okoshálózatokon – BTCB, renBTC, wBTC

A Bitcoin hálózaton jelenleg nem tudunk szofisztikált okosszerződéseket futtatni, ezért különböző módszerekkel átvitték a bitcoint más hálózatokra. Így a decentralized finance eszközeivel kamatoztathatjuk a bitcoinunkat.

Miért mozgatjuk a bitcoint egyik hálózatról a másikra?

A Bitcoin hálózat az első generációs blokklánchálózat, ez volt legelőször, így ez képezte alapját a később megjelenő okoshálózatoknak, elsőként az Ethereumnak. Persze mondhatnánk, hogy a Bitcoin sem a régi már, mivel több frissítésen is átment, azonban funkcióiban ez nem változtatott a Bitcoinon.

A 2013-ban megfogant ötlet, miszerint a blokklánchálózaton applikációkat is lehetne írni, egy fontos mérföldköve volt a ma létrejött decentralized finance-nek (röviden DeFi). Az okoshálózatok megjelenésével újabb lehetőségek bontakoztak ki, csak úgy, mint a yield farming, a hitelezés vagy az nft-k. A Bitcoin hálózatán ilyenekre nem lenne lehetőség, ugyanis az a hálózat nem kompatibilis ilyen mértékű programozhatósággal.

Az okoshálózatokon kibocsáthatunk különböző kriptovalutákat, például az Ethereumon a legtöbbet használt tokenformátum az ERC-20. Kivételt képeznek az NFT-k, ugyanis az ERC-20 egy úgynevezett “fungible” formátum, ami annyit tesz, hogy minden token megegyezik, egymással felcserélhetőek. ERC-20 tokenként fut az Ethereum hálózaton az USDT, a UNI, a BNB és még sok egyéb kriptovaluta.

duneanalytics.com

Ezen tokenek mindegyike részt vehet az okoshálózat nyújtotta szolgáltatásokban, azonban mivel a bitcoin a saját hálózatán fut, ezért az nem kompatibilis ezen szolgáltatásokkal. Ezt a problémát oldották meg azzal, hogy különböző megoldásokkal tokeneket bocsátottak ki okoshálózatokon, amik tükrözik a bitcoin árfolyamát.

A kibocsátás módja történhet valós bitcoin (wrapped bitcoin-ként is szokás emlegetni) vagy egyéb fedezettel (szintetikus bitcoin), centralizált vagy decentralizált módon. Cikkünk írásakor több, mint 250.000 bitcoin mozog az Ethereum hálózatán. A továbbiakban ezekkel fogunk foglalkozni, a különböző eseteket átnézzük és értékeljük.

Centralizált megoldások – wBTC, BTCB

A wBTC 1:1-ben fedezett ERC-20 token, amit létrehozhatunk bitcoin letéttel vagy megsemmisíthetünk, amennyiben visszacserélnénk a wBTC-t igazi bitcoinra. Ezt a folyamatot egy külső fél végzi, tehát a folyamat centralizált módon megy végbe.

A kereskedő, aki a bitcoinját wBTC-re cserélné először megad egy ethereum címet a külsős félnek, majd elküldi a bitcoint a külsős fél által megadott bitcoin címre. Ekkor a külsős fél létrehozza a wBTC-t és elküldi a megadott ethereum címre, a bitcoint pedig megőrzi addig, amíg a wBTC-t vissza nem váltják.

A BTCB nagyon hasonlít a wBTC-re, a különbség annyi, hogy ez a Binance Chain-en (BEP-2 token) és a Binance Smart Chain-en található (BEP-20) meg. A külsős fél, akiben megbízunk jelen esetben a Binance, bár egészen addig valószínűleg nincsen semmi baj, amíg a “Proof of assets” felületükön mindent megtalálunk.

wbtc.network

Decentralizált megoldások – renBTC, sBTC

A renBTC-t a RenVM által létrehozott hálózatok közötti bridge (híd) segítségével tudjuk létrehozni. A bridge a blokklánchálózatok egyik fontos eleme, segítségükkel hálózatok között “mozgathatunk” kriptovalutákat. A RenVM által létrehozott bridge bárki által használható és decentralizált megoldás, amennyiben kriptovalutát szeretnénk mozgatni hálózatok között.

A folyamat valójában hasonló ahhoz, amit a wBTC-nél és a BTCB-nél láthattunk, azzal a különbséggel, hogy itt minden folyamat decentralizáltan megy végbe. Az eredeti BTC-k tárolása, a renBTC-k létrehozása és megsemmisítése mind automatikusan történik.

Az eddigiektől különbözik az sBTC, ami egy szintetikus eszköz, amit a Synthetix platform segítségével hozhatunk létre. Az sBTC tokenek értékét nem a bitcoin, hanem az SNX tokenek biztosítják. Minden sBTC-t túl kell fedezni, jelenleg 750%-osan, így biztosodhatunk meg arról, hogy árfolyamingadozás esetén is marad elég fedezet minden sBTC mögött.

renproject.io

Lehetőségek az okoshálózatokon

A HODL stratégiát követve megannyi lehetőségünk van, hogy többet hozzunk ki a bitcoinunk értékéből, mint azt az eredeti Bitcoin hálózaton tehetnénk.

Kamatoztathatjuk valamilyen lending platformon, csak, hogy mondjuk pár példát Autofarm-on, CREAM-en és Aave-n is van ilyenre lehetőség, a lista egészen hosszú. Egyszerűen beküldjük a platformra a tokent és egyből kapjuk rá a kamatot, sokszor lekötésre sincs szükség és gyakori (óránkénti, napi) kamatozással kapjuk a jutalmat. Van lehetőség liquidity pool-ba is rakni a tokent, azonban ehhez szükségünk lesz egy másik kriptovalutára is és az impermanent loss is fenyegetni fog bennünket.

Amennyiben szükségünk van a bitcoinra elköltött pénzünk egy részére, de nem adnánk el a bitcoint, felvehetünk rá kölcsönt. A lending platformokon általában a beküldött érték 50%-áig vehetünk fel kölcsönt kamatra. Az Ethereum hálózaton többek között ilyen szolgáltatást nyújt az Aave vagy a Compound, a BSC hálózaton pedig a Venus.

Még egy opció lehet, hogy szintetikus eszközöket állítunk elő, legyen az stabilcoin (DAI), kriptovaluta vagy részvény. Ezen eszközökkel pedig újonnan kereskedhetünk vagy spekulálhatunk az árfolyamra. Figyelnünk kell azonban arra, hogy amennyiben vissza szeretnénk kapni a fedezetként nyújtott bitcoint, úgy ezeket az eszközöket majd vissza kell szolgáltatnunk. Erre a kölcsönfelvételnél is megfelelő figyelmet kell szánni.

duneanalytics.com

Bitcoin az okoshálózatokon összefoglaló

Mint azt fentebb láthattuk sokféle megoldás született arra, hogyan is hozhatunk létre olyan kriptovalutát, aminek értéke a bitcoin árfolyamát követi és okoshálózaton mozgatható. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttünk pár okoshálózaton kibocsátott kriptovalutát, amik árfolyama követi az bitcoinét.

Saját szerkesztés.

A legtöbbet az Ethereum hálózatán bocsátották ki, azonban már más hálózatokon is megtalálható a hálózatok közötti bridge-eknek köszönhetően. A fedezetet illetően a leggyakoribb a bitcoin, amivel 1:1-ben fedezik az adott kriptovaluta mögötti értéket. Ennek oka az lehet, hogy más fedezetnél szükséges a túlfedezés, annak érdekében, hogy még volatilis piacon is meg legyen a kellő érték az adott szintetikus eszköz mögött.

Saját szerkesztés.

A decentralizáltság kérdése nem teljesen fekete vagy fehér. Ahogy azt a The Defiant is írja, ezek a projektek egy spektrumon helyezkednek el. Vannak tokenek, amik a decentralizáltak között is még inkább decentralizáltak, illetve olyanok is, amik a centralizáltak között is erősen központilag szabályozottak. Ez mind attól függ, hogy milyen módon hozzák létre és semmisítik meg a tokeneket, hogyan őrzik őket vagy hogy milyen oracle-ök alapján határozzák meg az árat.

thedefiant.io

Összegezve a leírtakat, nem lehet megmondani, hogy melyik a legjobb token a fentiek közül, ez attól függ, mire használnánk vagy mennyire fontos számunkra a decentralizáció. Döntésünkben az is fontos szerepet játszhat, hogy melyik hálózatot használjuk, bár szerencsére a legtöbb token mozgatható különböző hálózatok között. A renVM bridge-ével például a renBTC-t küldhetjük az Ethereum, BSC, Fantom, Polygon, Avalanche és Solana hálózatokra is.

A cikkben sok segítségre leltem a finematics.com oldalon.

A cikk a Cryptofalkán is megjelent.

Impermanent loss: látens veszteségek kamatfarmolás során

A DeFi és a kamatfarmolás közben veszteségeket is elszenvedhetünk az árfolyamváltozás miatt, azonban ezek a veszteségek nem véglegesek. Az alábbiakban megnézzük, hogy mi az az impermanent loss, mi miatt következik be és mit kell tennie azoknak, akik elkerülnék ezen veszteségeket.

Liquidity pool-ok a DeFi-ben

Az impermanent loss fogalma egy összetett probléma, aminek megértéséhez először meg kell értenünk több fogalmat és a liquidity pool-ok működését is.

Az okosszerződések működtette DeFi (Decentralized Finance) világában sokféle lehetőségünk van kamatot farmolni, ezen lehetőségek egyike a liquidity pool-ok használata. A liquidity pool-ba kriptovalutákat helyezhetünk el, ezért a későbbiekben kamatot kapunk. Egy liquidity pool-ban egy kriptovaluta pár van (pl. ETH-DAI, BNB-CAKE, stb.), ezeket a pool-okat arra használjuk, hogy kereskedni tudjunk és eladjuk valamely kriptovalutánkat egy másikért cserébe. Ugyanúgy, mint egy centralizált tőzsdén (Binance, Coinbase, OKEx, stb.) a cél itt is az egyik kriptovalutáról a másikra való átváltás.

A leggyakoribb módszer kamatfarmolásra a liquidity pool-ok használata, ahova kriptovalutákat helyezhetünk be, ezeket a felhasználókat hívjuk liquidity providereknek. Ezen liquidity pool-okat a decentralizált tőzsdék (Uniswap, PancakeSwap, SushiSwap, stb.) arra használják, hogy ajánlatokat nyújtsanak a kereskedőknek. A kereskedők egy alacsony, általában 0,3%-os díjért cserébe használhatják a liquidity pool-t. A liquidity providerek ezekből a díjakból részesülnek, ezt kapják meg, mint kamat.

uniswap.org

A centralizált tőzsdékkel ellentétben az okosszerződéseken alapuló decentralizált tőzsdék más módszert alkalmaznak a kereskedésnél. A centralizált tőzsdéken ajánlati könyv van, ahova a kereskedők berakhatják a limit áras megbízásaikat. Amennyiben egy eladási és egy vételi ajánlat találkozik egymással, a tőzsde adatbázisa végbeviszi a cserét. Ezzel ellentétben a decentralizált tőzsdéknél mindig csak az aktuális árfolyamon kereskedhetünk. A váltást egy okosszerződés bonyolítja le egy liquidity pool segítségével, az egyik kriptovaluta darabszáma gyarapodni fog a pool-ban (amit a kereskedő eladni akart, azt behelyezi a pool-ba), míg a másik kriptovaluta darabszáma csökkenni fog (ezt kapja a váltás ellenértékeként). Tehát még a hagyományos (centralizált) tőzsdén a kereskedők egymás ellenében kereskednek, addig a decentralizált tőzsdéken a kereskedők a liquidity pool ellenében kereskednek.

Liquidity pool-ok a gyakorlatban

A liquidity pool-ok a gyakorlatban egy formulát követnek, még pedig az úgynevezett “konstans szorzat” formulát (1. feltevés), ami azt mondja, hogy a két kriptovaluta darabszámának a szorzata állandó. Továbbiakban azt is fontos tudni, hogy egy liquidity pool-ban a két kriptovaluta értéke 50-50%-ban oszlik meg mindig (2. feltevés). (A gyakorlatban vannak más formulák és szabályok is, azonban érdemes ezeket megérteni legelőször.) Ezt a két szabályt kell követnünk és ebből minden más adódni fog. Nézzünk egy példát.

Tegyük fel, hogy egy ETH-DAI liquidity pool-ban 10 ether és 1000 DAI van. A kriptovaluták egymáshoz viszonyított árát az alapján határozhatjuk meg, hogy elosztjuk egymással a két számot (ezt a 2. feltevés miatt tehetjük meg), így kifejezhetjük 1 ether értékét DAI-ban vagy fordítva. Azt kaptuk, hogy 1 ether 100 DAI-t ér, azaz 100 dollárt (a DAI egy stabilcoin).

Ezek után tegyük fel, hogy az ether ára felmegy 400 dollárra. Nyilván nem egyik pillanatról változik meg az ether ára 100 dollárról 400-ra. Az úgynevezett arbitrázs kereskedők folyamatosan egyenlítik ki a különböző tőzsdéken lévő árakat, ezért feltehetjük, hogy hellyel-közel mindig megegyeznek a különböző tőzsdéken lévő árak. Az arbitrázs kereskedőknek azért éri meg ezt a tevékenységet folytatniuk, mert az árkülönbözetből profitálnak.

Mi a helyzet a liquidity pool-ban az árváltozás után? Legyen az árváltozás után x az ether darabszáma, valamint y a DAI darabszáma. Az 1. feltevés miatt tudjuk, hogy 10*1.000=10.000-nek kell lennie a két kriptovaluta darabszámának a szorzatának, valamint azt is tudjuk, hogy a két darabszám hányadosának tükröznie kell az árfolyamot. Ezt a két feltételt egy két ismeretlenes egyenletrendszerben megoldva megkaphatjuk a liquidity pool-ban lévő darabszámokat:

(1) x * y = 10.000

(2) y / x = 400

Az egyenletrendszert megoldva azt kapjuk, hogy 5 ether és 2000 DAI van a liquidity pool-ban. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti állapothoz képest a kereskedők összesen 1000 DAI-t helyeztek el a pool-ban és 5 ethert kaptak érte cserébe. Ami azt jelenti, hogy átlagosan 1000 / 5 = 200 dolláros árfolyamon vettek ethert.

Impermanent loss

Az impermanent szó jelentése “átmeneti” vagy “nem végleges”, ami arra utal jelen esetben, hogy a veszteség, amit elszenvedünk, az nem egy végleges veszteség, hanem a jövőben minden visszatérhet a régi kerékvágásba. A helyzet nagyon hasonló azokhoz a szituációkhoz, amikor a tőzsdén való kereskedés közben egy nyitott pozíciónk nem úgy alakul, ahogy elterveztük és ellentétes irányba kezd el mozogni az árfolyam. Ilyenkor veszteséget halmozunk fel, azonban egészen addig, amíg nem zárjuk a pozíciót, a veszteségünk nem végleges, az árfolyam visszafordulhat a számunkra kedvező irányba, így újra pénzünknél lehetünk.

Az impermanent loss kifejezést viszont nem az előző példára szoktuk használni, hanem a DeFi világában működő kamatfarmolási lehetőségek során bekövetkező veszteségekre. A veszteség a liquidity providereket sújtja, még pedig a konstans szorzat formula miatt. Egy példán keresztül egyszerűen szemléltethetjük a helyzetet. Folytassuk az előző részben vett példát, ahol egy ETH-DAI pool-lal foglalkoztunk.

Binance Academy

Példa az impermanent loss-ra

Tegyük fel, hogy a liquidity provider – az egyszerűség kedvéért mostantól Andris – az egész pool 10%-át biztosította kezdetben, azaz 1 ethert és 100 DAI-t, ami összesen 200 dollárral egyenértékes. Figyelem! A liquidity providerek csak 50-50%-os arányban helyezhetnek kriptovalutákat a pool-ba. A 100 dolláros kezdeti árfolyam miatt így 1:100 arányban lehet ethert és DAI-t berakni a pool-ba. Amikor Andris elhelyezte az 1 ethert és 100 DAI-t a pool-ba, akkor liquidity pool tokent kapott cserébe (ezt akár kezelhetjük úgy, mint egy újabb kriptovaluta), ezt a tokent tudja visszaváltani az ő 10%-ára.

Az árváltozás után az ether ára 400 dollár, korábban levezettük, hogy ekkor 5 ether és 2000 DAI van a pool-ban összesen. Andris ennek a 10%-ára jogosult, azaz 0,5 etherre és 200 DAI-ra. Ennek az értéke összesen 400 dollár. (Emellett természetesen kap valamennyi kamatot is, de az egyszerűség kedvéért ettől most eltekintünk). Andris kezdetben 200 dollárt rakott a pool-ba, most 400 dollárt tud kivenni belőle. Jól járt vajon? Ha nem rakta volna a pool-ba a kriptovalutáit, akkor most 1 ether és 100 DAI lenne a tulajdonában, ami 500 dollárt érne. Tehát Andris jobban járt volna, ha nem is rakja pénzét a pool-ba. Ezt a jelenséget nevezzük impermanent loss-nak.

uniswap.org

A jelenség a másik irányba is megfigyelhető, amennyiben az ether árfolyama csökken, még többet bukunk, mintha csak tartottuk volna a kriptovalutákat. Így kijelenthető, hogy amennyiben a kezdetleges árfolyam sokat változik, úgy az impermanent loss is csak fokozódik és ez mindkét irányba igaz, akár nő, akár csökken az árfolyam.

Záró gondolatok az impermanent loss-ról

A fenti példában egy olyan liquidity pool-t néztünk meg, ahol az egyik kriptovaluta egy stabilcoin volt, mivel így egyszerűbb követni az eseményeket. A gyakorlatban fontos tudni, hogy az impermanent loss akkor következik be, ha a kettő kriptovaluta egymáshoz viszonyított ára változik. Így például egy ETH-LINK liquidity pool-nál nem szenvedünk el impermanent loss-t amennyiben mindkét kriptovaluta egyszerre növekszik vagy csökken.

A példákban egyáltalán nem foglalkoztunk a kamatokkal, ami egy nagyon lényeges része a liquidity pool-oknak. A kamat az, ami miatt megéri egy liquidity pool-ba pénzt fektetnünk, még akár akkor is, ha arra számítunk, hogy veszteségünk lesz az impermanent loss miatt. A kamat az, ami kárpótolhatja a liquidity providereket a veszteségekért. Márpedig rengeteg olyan farmolási lehetőséget találhatunk a piacon, amelyek néhány nap alatt visszahozzák az esetleges árfolyamváltozásból adódó impermament loss-t.

Azoknak is van lehetőségük kamatot farmolni, akik rettegnek az impermanent loss-tól. Ugyanis megannyi stabilcoin pool van, amik árfolyama elméletben nem változhat. Így egy USDT-DAI, USDC-DAI vagy egyéb stabilcoin pool jó lehetőséget biztosíthat, az esetlegesen kisebb, de biztosabb kamatokért.

Ez a cikk a Cryptofalkán is megjelent.

Mi az a stabilcoin? Ismertető, működésük, fajtáik és előnyeik

A stabilcoinoknak fontos szerepe van a kriptovaluták világában. Ma már választhatunk több tucat stabilcoin között, de vajon miben különböznek? Bemutatjuk hogyan működnek, milyen típusai vannak és mikor melyiket érdemes választani.

A stabilcoinokról általánosságban

A stabilcoinok (stablecoin) a kriptovaluták egy fajtája, amik lényege, hogy volatilitás mentes eszköz is legyen a blokkláncon. Különböző módszerekkel érik el, hogy ezen kriptovaluták értéke stabil legyen, mondjuk pont 1 dollárral egyenlő. A legkézenfekvőbb módszer, hogy fedezetet biztosítanak ezen eszközökre. Jelenleg még a leggyakrabban használt stabilcoin az USDT, aminek értéke a dollárhoz van kötve, minden USDT mögött ott van a dollár fedezet egy bankszámlán.

A már korábban említett USDT volt a legelső stabilcoin, amit legelőször a Bitcoin blokklánc hálózatán bocsátottak ki 2014-ben. Ma már megtalálható megannyi hálózaton, többek között az ethereum hálózaton ERC-20 tokenként vagy a TRON hálózaton TRC-20 tokenként. Az indok, amiért legelőször egy ilyen token kibocsátásra került, az a bankközi utalások lassúságából fakadt.

Egy-egy utalás napokba is telhetett, így amikor valaki Bitcoint szeretett volna venni, ahhoz pár napot várnia kellett. Ugyanígy, amennyiben valaki Bitcoint adott el, több napot kellett várnia, hogy fiat pénzhez jusson. Nem beszélve a kereskedőkről, akik sokszor ki- és beszálltak egy-egy pozícióba. Főként az utóbbi kereskedők voltak azok, akik hasznát vették egy olyan kriptovalutának, aminek értéke stabilan tartotta az 1 dollárt és hamar végbement a tranzakció.

A stabilcoinok típusai

Többféleképpen csoportosíthatunk, azonban a legkézenfekvőbb olyan szempontból vizsgálni a stabilcoinokat, hogy mi biztosítja az árát, mi a fedezet mögötte. Ilyen szempontból három típust különböztetünk meg: fiat (kormány által kibocsátott valuta: USD, HUF, JPY) fedezetű, kriptovaluta fedezetű, illetve algoritmus vezérelte stabilcoin.

  1. A legnépszerűbb fiat pénz által fedezett stabilcoinok az USDT, BUSD az USDC és a PAX, ezek mögött egy vállalat áll, ami gondoskodik, hogy minden kibocsátott tokenjük után legyen a bankszámlájukon egy dollár.
  2. A kriptovaluta fedezetű stabilcoinok – ilyen többek között a DAI és az SUSD – értékét egy-egy kriptovaluta értéke adja. A DAI esetében, ha lekötünk ethert, kaphatunk DAI-t cserébe. Ezek az újonnan kibocsátott stabilcoinok túl vannak fedezve, annak érdekében, hogy az ether volatilitása, ne okozzon problémát a fedezett elégséges értékében.
  3. A stabilcoinok legfiatalabb válfaja az algoritmus vezérelte stabilcoinok. Ezek mögött nincs fedezetként semmilyen eszköz, a token értékét egy algoritmus próbálja stabilizálni különböző módszerekkel. Legismertebb ebben a kategóriában az Ampleforth projektje, azonban figyelemre méltó az új módszert bemutató Basis Cash, ESD vagy DSD.
hodlbot.io

A fiat pénz fedezetű stabilcoinok

Attól, hogy egy kriptovalutát stabilcoinnak nevezünk, nem feltétlen változatlan az árfolyama. A stabilcoinok között is van különbség, hogy mennyire tér el az árfolyam attól, amennyit elméletben ér. A fiat fedezetű stabilcoinok mondhatók ilyen szempontból a legstabilabbnak. Az USDT például az idő többségében alig tér el jobban pár ezrelékkel 1 dollártól. Bár a nagyobb piaci pánikhelyzetek közepette arra is láthattunk már példát, hogy akár 3-4%-al is kimozdult az ára valamelyik irányba. Azonban ezek általában rövid távú megingások voltak.

A másik oldalon hátránynak tekinthető, hogy a kriptovaluták egyik fő eleme, a decentralizáció sérül. Emellett felmerülhet a kérdés, hogy valóban 100%-ban fedezve van-e a stabilcoin, bizonyíték hiányában nem lehetünk benne biztosak. Az USDT kibocsátójának ezzel kapcsolatban nem rég lezárult ügyéről itt olvashattok. Több jogi probléma is felmerülhet a stabilcoinokkal kapcsolatban, például elképzelhető, hogy az internet mélyén valaki illegális tevékenységre használ egy stabilcoint. Ez esetben a kormány befagyaszthatja a kibocsátó vállalat tartalékait, és fedezet hiányában elértéktelenedhet a stabilcoin.

coinmarketcap.com

A kriptovaluta fedezetű stabilcoinok

A DAI és az SUSD egy kissé nehezebben tartják az 1 dolláros értéket, gyakran eltérnek egy-két százalékkal ettől, azonban még így is stabilnak tekinthetőek. Decentralizáció terén helyt állnak ezek a stabilcoinok, okosszerződések segítségével automatikusan működik a kibocsátásuk. A kriptovaluták lényege, hogy egy decentralizált pénzügyi rendszert hozzanak létre, ezért ilyen szempontból a DAI és az SUSD jobban megfelel a célnak, mint az USDT és párjai.

A DAI-t a Maker bocsátja ki, emellett az MKR token is hozzájuk köthető, aminek birtokosai kormányozzák a protocollt és döntenek a projektet érintő fontos kérdésekről.

Kockázatot rejtenek azonban a kódban esetlegesen fellelhető bugok, amik miatt akár borulhat az egész rendszer. Egy rosszul megírt programkód miatt bennragadhat a pénz a szerződésben, vagy a rosszindulatú felhasználók kihasználhatják a kiskapukat, amik végeredményben kritikusak lehetnek. Mindenesetre a bejáratott projekteknél egyre kevesebb az esély arra, hogy ilyen problémák felszínre kerüljenek.

Algoritmikus stabilcoinok

Az algoritmus vezérelte stabilcoinok mondhatni még tesztfázisban vannak. Az Ampleforth stabilcoinja az AMPL volt már 30 cent és 4 dollár is. Az elképzelés, ami szerint az AMPL működik, viszonylag egyszerű. Amennyiben az ár 1 dollár felett van, a készlet növekszik, amennyiben 1 dollár alatt, a készlet csökken. Azonban a készlet oly módon változik, hogy minden AMPL tokenre hatással van, minden címen megváltozik az AMPL tokenek száma. Tegyük fel, hogy Alíznak van egy darab AMPL tokenje, ami 1 dollárt ér, majd a nagy kereslet hatására fel megy az AMPL ára 2 dollárra. Ekkor az algoritmus hatására, Alíznak mostantól 2 AMPL tokenje van, amik egyenként 1 dollárt érnek.

Az elképzelés elképesztően érdekes, azonban a probléma, amire alapvetően hivatottak a stabilcoinok, azt az Ampleforth nem oldja meg. Az AMPL értéke még ha tartani is tudja az 1 dollárt, az alapvető cél általában az a vásárlóerő stabil megtartása, ez pedig sérül, ha az AMPL tokenek darabszáma változik a számlámon.

coinmarketcap.com

A másik két projekt – az ESD és a DSD – a cikk írásakor nem a legjobb teljesítményét nyújtja. Az egyik token 8, a másik 12 centet ér jelenleg. Ezek működése már komplikáltabb, mint az Ampleforth projektje. A stabilcoin árát a kötvényesek próbálják terelgetni profitszerzés céljából, ami kockázattal jár, a kötvényük árának volatilitásából fakadóan. Az algoritmus kuponokat ad a felhasználóknak, amik segítségével olcsóbban vehetnek a stabilcoinból, azonban nem mindig lehet beváltani. A koncepció, mint említettem bonyolult, az érdeklődőknek érdemes elolvasni az alábbi ismertetőket: ESD, DSD.

Az algoritmikus stabilcoinoknak van még hova fejlődniük. Úgy látszik a probléma abból ered, hogy nincs fedezet a tokenek mögött, ami természetesen nem azt jelenti, hogy nincs érték mögötte. A projekt attól, hogy nincs fedezet mögötte lehet értékes, ha megold valamiféle problémát, lásd Bitcoin. A nagy kérdés, hogy vajon megoldható-e a stabilitás úgy, hogy nincs, amihez köthető vagy amire beváltható lenne egy token.

Hogyan válasszunk stabilcoint?

A nap végén mégiscsak döntenünk kell, hogy melyik stabilcoint válasszuk. Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, fontos eldönteni, hogy mi a célunk. Kamatoztatni szeretnénk egy DeFi projektben? Biztonságban szeretnénk tudni a számlánkon? Fontos, hogy decentralizált token legyen? Megannyi szempontot vehetünk figyelembe:

  • biztonság
  • elérhetőség
  • kamatoztatás
  • szabályozottság
  • átláthatóság
  • stabilitás
  • fedezett típusa

Az alábbi táblázat egy szigorúan szubjektív vélemény arról, hogy az egyes stabilcoinok mennyire teljesítenek jól bizonyos szempontok szerint.

youtube – denome

Egy felhasználó valószínű, hogy legelőször az USDT-vel fog találkozni. Ez nem feltétlen probléma, jelenleg teljesen megfelelő arra a célra, amire használni szeretnénk. Könnyen elérhető, elképesztően sok USDT-altcoin párral kereskedhetünk, az ára stabil. Érdemes azonban figyelni a piacot, a híreket és elkerülni a kockázatot. Még akkor is, ha csak stabilcoint tartunk, egy nagyobb összeg esetén érdemes lehet diverzifikálni, hogy ne csak egy vállalaton múljon a tőkénk biztonsága.

A cikk a Cryptofalkán is megjelent.