Kategória: defi

2020-ban nagyot robbantak a DeFi projektek. Hogyan jöhetett ez létre? Milyen utat jártak be a projektek, mi várható a jövőben? A Decentralized Finance lényege, hogy elérhetőek legyenek az alapvetően bank nyújtotta pénzügyi szolgáltatások a kriptovaluták világában is, decentralizált módon.

Mi is az a Decentralized Finance (DeFi)?

Bizonyos értelemben a Bitcoin is betudható egy DeFi projektnek. A 2008-as világválságra adott választ Satoshi Nakamoto, amikor publikálta a Bitcoin-ról szóló White paper-t. A célja ezzel az volt, hogy ne legyen központilag szabályozva a pénzügyi rendszer, hanem egy decentralizált, nyílt forráskódú program segítségével újraértelmezzük annak működését. A decentralizáció annyit jelent, hogy nincs egy központi irányító (bank / állam / CEO), hanem a közösség együttesen dönti el a lényegi kérdéseket.

Ma a DeFi alatt inkább az okosszerződések adta lehetőségeket értjük. Ezek közé tartozik a betét lekötés és hitel felvétel kamatok mellett, a biztosítások kötése, a yield farming vagy a decentralizált tőzsdék, ez a lista igazából hónapról-hónapra bővül.

A DeFi alapozói: Bitcoin és Ethereum

A Bitcoin megjelenésével elérhetővé vált a globális pénzküldés oly módon, hogy egyetlen központi szervezetnek, vállalatnak vagy kormánynak sem volt beleszólása a pénz mozgásába, tulajdonságaiba. Erre korábban nem volt lehetőség, ez volt az első decentralizált digitális fizetési lehetőség.

A programozóknak felnyitotta a szemét az új technológia (részenként nem volt új, viszont összességében ilyen módon még nem használták), elkezdtek eljátszani a gondolattal, mire lehetne ezt még használni. A Bitcoinból eredő lehetőségek viszont korlátozottak voltak, a programkód egyszerűségéből fakadóan.

A Bitcoin nagy rajongója volt Vitalik Buterin, aki később megalkotta az Ethereumot 2015-ben. Ez még több programozót vonzott, hiszen sokan láttak benne potenciált. Az új hálózat programozható volt, létrejöttek az okos szerződések (smart contract) és a decentralizált applikációk (DApps). A DApp-ok lényegében az Ethereum hálózatára épülnek, okos szerződésekből állnak és van egy webes felhasználói felületük.

A Decentralized Finance kezdete: Maker és EtherDelta

Az egyik legelső DeFi projekt a Maker 2014-ben indult, aminek célja egy decentralizált stabil coin létrehozása volt. 2017-ben létrejött a DAI stabil coin, amit csak ether-ért lehetett megvásárolni. 2019-ben jött az innováció és megjelent a Multi-Collateral Dai, aminek fedezetét már nem csak az ether határozta meg.

A másik érdekes projekt, amit ma már kevesen ismernek az az EtherDelta decentralizált tőzsdéje. Ez a platform az Ethereum hálózatára épült, az ajánlati könyvet böngészve (order-book) bárki adhatott el és vehetett ERC20 tokeneket. A projekt nagy sikernek örvendett, főleg a 2017-es ICO időszakban. A tőzsdét később meghekkelték, így megannyi felhasználó veszítette el a pénzét. Ráadásként 2018-ban az oldal üzemeltetőjét az SEC beperelte, amiért egy szabályozatlan értékpapír tőzsdét működtetett. Ezek együttese hamar véget vetett a decentralizált EtherDelta ötletének.

Az újragondolt decentralizált tőzsde: Uniswap

A Uniswap készítője – Hayden Adams – 2018 végén publikálta az Ethereum-ra épült projektet. Az EtherDeltától eltérően a Uniswap-on nincs ajánlati könyv, helyette liquidity pool-ok és automated market maker-ek (AMM) segítségével lehet coinokat cserélni (swap). A liquidity pool-ok számos decentralizált tőzsde (DEX) alapját képezik. A liquidity provider-eknek (LP) hívott felhasználók adott két coin piacának megteremtése érdekében likviditást (pénzt) helyeznek el a pool-ban mind a két coinból. A tőke biztosításáért cserébe a tranzakciós díjak egy részét megkapják. A liquidity pool-ok valójában okos szerződések, a liquidity provider-ek azok a felhasználók, akik tőkét helyeznek el a rendszerben.

Az ajánlati könyvet képzelhetjük úgy, mint egy peer-to-peer protokoll, azaz a felhasználók egymással kötnek üzletet. Informatikában a peer-to-peer annyit jelent, hogy a hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak. Az automated market maker-ek használata másképp működik. Gondolhatunk úgy erre, mint egy peer-to-contract ügyletre. Ha úgy tetszik, a felhasználó egy robottal lép kapcsolatba. Az árat nem a felhasználók határozzák meg, hanem az adott AMM.

A 2020-as nyár egyik nagy eseménye volt, hogy a Uniswap létrehozta saját tokenjét a UNI-t. Az összes korábbi felhasználó airdrop-ban részesült, azaz megjelent a számlájukon körülbelül 1000$ értékű UNI token.

2020 a DeFi éve

2020 májusban a Compound elindította a liquidity mining programját, aminek keretei között COMP tokeneket kaphattak a résztvevők. A DeFi felhasználók jutalmat kaptak COMP token formájában azután, hogy hitelt vettek fel vagy tőkét biztosítottak hitelezésre. A növekvő kereslet és forgalom nagyobb kamatokat eredményezett, a liquidity mining teret nyitott az újabb projekteknek és a yield farmingnak.

Eljött az idő, hogy a sok lehetőség közül nehezen lehetett választani, ha meg sikerült kifogni a legjobb ajánlatot, pár nap múlva már egy másik projekt jobban teljesített, érdemesebb volt váltani. Ennek hatására jött létre a Yearn Finance, ami egy olyan protokoll, ami automatikusan kihasználja a legjobb lehetőségeket és megkeresi a legnagyobb kamatokat a különböző projektek között. Andre Cronje – a Yearn Finance készítője – annak érdekében, hogy a protokollját még inkább decentralizálja (a DeFi piachoz hűen) kibocsátott egy tokent, a YFI-t a felhasználóknak, hogy ezzel irányítsák a protokoll jövőjét. A kezdetben 6$ értékű token 2 hónap alatt elérte a 30.000$-t.

Ezt követően megannyi projekt indult, hasonló elképzeléssel, mint például a YAM, ami egy nap után kritikus bugba futott, az emberek bizalmát elveszítette így a projekt. Ezt egy elég bizarr eseménysor követte, megjelentek a különböző ételekről elnevezett projektek, jött a SushiSwap, ami a Uniswaptól próbálta elcsábítani a tőkéseket, de volt Pasta, Burger, Spaghetti, Kimchi, HotDog és megannyi érdekesség. Ezt a részét a DeFi-nak az internet food finance-nek nevezi. Ezen projektek többsége pár nap alatt tönkrement.

A Uniswap havi volumene az áprilisi 169 millió dollárról 15 milliárd dollárra nőtt szeptemberig. Ugyanezen időszak alatt a DeFi projektekben lekötött pénzösszeg 800 millió dollárról 10 milliárd dollárra ugrott.

A DeFi jelene és jövője

Az óriási nyári hype után a téli szezonra a kedélyek lenyugodtak, a parabolikus növekedés megszűnt. A projektek által ígért több száz százalékos évi kamat hosszú távon nem volt fenntartható. A kisebb DeFi projektek visszahúzódtak, azonban a nagyobb protokollok maradtak. A DeFi projektekben lekötött pénzösszeg és a Uniswap volumene folytatták növekvő trendjüket.

Jelenleg 3 milliárd dollár likviditást biztosítanak a Uniswap decentralizált tőzsdéjén, valamint sokszor a napi 1 milliárd dollárt is meghaladja már a forgalom. Vagyis azt lehet mondani, hogy a korábbi fellángolás hihetetlenül hamar, egy óriási új piaci szegmensé nőtte ki magát.

A DeFi szektor piaci kapitalizációja jelenleg valahol 25 milliárd dollárnál jár, melyet napi forgalomban és kapitalizációban is a Uniswap vezet még. (Erősen a nyakán az AAVE projektével)

A DeFi jövője sok érdekességet tartogat. Az innováció gyorsan terjed, a programozók nap, mint nap keresik a lehetőségeket, fejlesztik a szoftverüket. Az Ethereum 2.0 is pozitív hatással lesz a piacra, gyorsabb, olcsóbb hálózat mellett még több lehetőség bontakozik ki.

Hosszútávon a DeFi felveheti a versenyt a banki szektorral, a probléma a technológia bonyolultságában rejlik még. Széles felhasználói réteget ezen ok miatt nem tud elérni, valamint a piac szabályozatlansága is közrejátszik. Azonban azt elnézve, hogy a 2020-as év alatt mennyi minden történt ezen a téren, mindenképpen érdemes követni az eseményeket 2021-ben is.

Ez a cikk a Cryptofalkán is megjelent.

A cikk elkészítésében sok segítségre leltem a Finematics.com weboldalon.

Manapság a legtöbb DeFi projektnek van governance tokene. Ezek segítségével részt vehetünk egy projekt életében és irányításában, miközben akár jutalmakban is részesülhetünk.

Governance tokenek működése és funkciója

A governance tokenek olyan kriptovaluták, amik tulajdonlásával részt vehetünk a blokkláncra épített projektek irányításában. Ezen tokenek sokszor más és más kiváltságot biztosítanak tulajdonosuknak, amiket kezdetben a projekt készítői határoznak meg. A governance tokenek bírhatnak szavazóerővel, feljogosíthatnak szavazások indítványozására vagy a projekt által generált profit egy részére.

Ezek alapján kísérteties a hasonlóság a governance tokenek és a részvények között. A részvények osztalékot fizetnek, valamint legtöbbször szavazati joggal is bírnak, mi hát a különbség a kettő között? A szavazati joggal ellátott részvényesek a közgyűlésen szavazhatnak a vállalatot érintő kiemelt jelentőséggel bíró kérdésekben. A közgyűlés tanácsokat hozhat létre, igazgatókat jelölhet ki, akik a napi kérdésekben döntési joggal bírnak. Tehát a részvényeseknek csak közvetetten van befolyása a napi ügyekbe, azokat szakértők végzik, ez a struktúra biztosítja a vállalat hatékony működését.

A DeFi projektek a decentralizációt helyezik előtérbe, így kerülik az olyan helyzeteket, amikor egyetlen entitás vagy individuum kezében összpontosul a hatalom. Emiatt egy kellően decentralizált DeFi projekt nem vihet végbe nagyvolumenű változtatást a közösség jóváhagyása nélkül. Sokszor a kisebb részleteken is múlik, hogy hosszútávon sikeres lesz-e egy projekt, így ezekre is kellő figyelem kell, hogy háruljon. A kamatok, a fedezet és a díjak nagyságának megszabása is múlhat a közösségen, így előfordulhat, hogy ezt is a governance token birtokosok határozzák meg.

A blokklánc-technológia és az okosszerződések révén létrejött egy új fogalom, amit decentralizált autonóm szervezetnek (DAO) nevezünk. Ezen szervezetek lényege, hogy egy olyan közösséget hozzanak létre, ami függetlenül működik minden entitástól. A döntéshozatal nem egy kézben összpontosul és minden teljesen transzparensen nyomonkövethető. A DAO-kkal közösségi döntéseket hozhatunk, ezt szeretnék elérni a DeFi projektek a governance tokenekkel.

Governance tokenek előnyei és hátrányai

A governance tokenek kibocsátását a DeFi projektek nem csak a decentralizált irányítás érdekében teszik, más érdekek is fűződnek ehhez. A tokenek egy részét – jellemzően nem több, mint pár tíz százalékot – a projekt készítői megtartják maguknak, ezt a white paper-ben szokás részletezni. Így a projekt sikeressége esetén, a készítők is jutalomban részesülnek, valamint az ily módon szerzett tőkét fordíthatják a további projektnövekedés elősegítésére, programozók és szakértők alkalmazására.

Mi a biztosíték arra, hogy a governance tokenek tulajdonosai valóban jó döntéseket hoznak? Természetesen nincs biztosíték ilyesmire, ezért is ez egy esetleges hátránya lehet az ilyen rendszereknek. A felhasználók kapzsisága akár tönkre is teheti a projektet. Egy példán keresztül illusztrálva az esetet, a governance tokenek tulajdonosai esetlegesen megemelhetik a számukra fizetett jutalmakat, így kizsákmányolva a projektet.

Emiatt nagyon fontos, hogy a tokenek olyanok kezébe kerüljenek, akik érdekeltek a projekt sikereiben és kellően ösztönözve legyenek arra, hogy a megfelelő döntéseket hozzák. Nem véletlen, hogy ezen tokeneket legtöbbször airdrop vagy liquidity mining (más néven yield farming) keretein belül bocsátják ki. Az egyik legnagyobb airdropot a Uniswap vitte végbe, minden felhasználó, aki az airdrop pillanatáig valaha használta a decentralizált tőzsdét, 400 UNI tokent kapott. Ezzel a módszerrel a Uniswap csapata olyan felhasználók kezébe rakta az irányítást, akik tudják mi a Uniswap, használták is és remélhetőleg a jövőben is szeretnék használni. A liquidity miningnál hasonló az elképzelés, a projekt governance tokenjét kamatként osztják ki azon felhasználóknak (liquidity providereknek), akik tőkét biztosítanak a platformnak.

A DeFi projektek másik fontos tulajdonsága, hogy a programok nyílt forráskóddal rendelkeznek. Ami azt jelenti, hogy az egész projekt könnyen lemásolható, esetleg egy-két apróság megváltoztatásával még akár innovatívabbá is tehető. De hát ha bármelyik projekt könnyen lemásolható, akkor mi adja az eredeti projekt értékét? Ilyen érték lehet az, hogy az eredeti projekt governance tokenjét több felhasználó tartja. Ezen felhasználókkal már kialakult egy közösség, amit nehéz lemásolni.

A governance tokenek életútja

Egy teljesen új projekt megszületése után teljesen abszurd, hogy egyből elfogadjuk a projekt saját tokenjét. Jellemző a yield farming projektek esetén, hogy napról napra jelennek meg újabb projektek, egyre magasabb és magasabb kamatokat ígérve. A kamatokat természetesen a saját (kvázi semmiből teremtett) tokenjükben fizetik, aminek ez által értéket tulajdonítanak a felhasználók. Egyik-másik projekt befuccsol, de van amelyik messzire jut, és kellően nagy eséllyel a legnagyobbak közt tud maradni. Ilyen sikertörténet a SushiSwap is, ami a Uniswapot másolta le, de ma már vezető szerepet tölt be a decentralizált tőzsdék világában.

Ez a fajta “Fake it, ’till you make it.” stratégia jellemzi a DeFi projektek legtöbbikét. Ez a mondat arra utal, hogy a projektnek tettetnie kell (“fake it”), hogy a tokenjüknek értéke van, egészen addig, ameddig tényleg értéke nem lesz (“till you make it”). Onnantól, hogy ténylegesen egy befolyásos szerepet tölt be a DeFi-ben egy projekt, a befektetők és spekulánsok nem fognak tudni elsétálni mellette.

Megintcsak egy jó kérdés, hogy mi alapján árazzuk be a különböző tokeneket? A főáramú közgazdaságtan a részvényeket az alapján árazza be, hogy mennyi lesz a várható osztalék a jövőben. Ezen cashflowkat jelenértékre diszkontáljuk, így megkapjuk, hogy mennyit érdemes elkölteni az adott részvényre a jelenlegi pillanatban. Ez talán a legracionálisabb módszer a részvények értékelésére, azonban ettől a modelltől eléggé gyakran elrugaszkodunk. Amennyiben egy ígéretes vállalatnál arra számítunk, hogy a jövőben elképesztő ütemben fog növekedni, a részvényára sokszorosan túlárazott lehet. (Hasonlókat figyelhetünk meg a Teslánál jelenleg.)

A governance tokenek ráadásul nem is osztalékot fizetnek, hanem általában kamatot, de azt sem feltétlenül. Szimplán a kamat nagyságából nem tudjuk beárazni a tokent, ráadásul a kamat nagysága dinamikusan változhat, a projektben forgó tőke egyik hónapról a másikra megsokszorozódhat, vagy lecsökkenhet. Tehát az egész governance token árazás spekuláción (meg persze fundamentális és technikai elemzésen) alapszik, miszerint a jövőben mekkora eséllyel lesz sikeres a projekt. Persze van egy-két esetlegesen racionálisnak vélt árazási módszer itt is, például összevethetjük a TVL (total value locked) és piaci kapitalizáció mutató számokat.

Összefoglaló a governance tokenekről

A közösségi irányítású DeFi projektek elképesztően fiatalok, realtíve kevés tapasztalattal rendelkezik a piac. Nem tudjuk még pontosan, hogy a DAO közösségek mennyire hatékonyak és fenntarthatóak. Azonban a blokklánc-technológiával kapcsolatos innovációk elképesztően gyors ütemben fejlődnek, párhuzamosan többféleképpen tesztelik a piacot az újabb projektek.

Minden fejlesztőgárda kicsit másképpen képzeli el, hogyan is kellene működnie egy governance tokennek, így a hibákból tanulunk, a jó ötleteket meg továbbfejlesztjük. A már korábban említett nyílt forráskód lehet az oka a gyors fejlődésnek, mindenki tanul mindenkitől, nincsen copyright, nincsen “titkos szérum”.

Érdekes kérdés, hogy vajon mekkora az a közösség, amelyik még hatékonyan tudja irányítani egy projekt működését. Vajon egy szűkebb bennfentes réteg vagy a platform szinte összes felhasználója együttesen a legjobb kormányzó? Amennyiben egy valóban decentralizált irányítást szeretnénk minden bizonnyal az utóbbi.

Azonban ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon a közösség, mindenkinek magasan edukáltnak kell lennie. Jó döntéseket csak úgy hozhatunk, ha informáltak vagyunk, viszonylag értjük a projekt működését. Tehát nem elég kitalálni mi a leghatékonyabb módszer egy DAO létrehozására, ahhoz a közösségnek is fejlődnie kell.

Ez a cikk a Cryptofalkán is megjelent.