Blokklánc hidak: A hálózatok közötti átjárhatóság eszközei

A blokkláncok között hidak (bridge) segítségével tudunk közlekedni, amik különböző módszerekkel viszik át a tokeneket egyik blokkláncról a másikra. Ezen eszközök célja, hogy szélesebb körben legyenek alkalmazhatóak egyes kriptovaluták, valamint, hogy a túlterhelt hálózatokról szabadon vándoroljon a forgalom.

A blokkláncok közötti átjárhatósági probléma

A legtöbb blokklánchálózatnak saját zárt rendszere van, saját szabályokkal és konszenzus mechanizmussal. Az azonos szoftvert futtató csomópontok természetesen tökéletesen kommunikálnak egymással. Azonban a más blokkláncokkal való kommunikáció problémát jelenthet, nem beszélve az okoshálózatokról, ahol a programozási nyelv is különbözhet.

Előfordulhat, hogy valamilyen okból kifolyólag fontos, hogy két, egymástól független hálózat kapcsolatba lépjen. Ennek oka valamilyen adatátvitel, ami legtöbbször a tokenek vándorlása egyik blokkláncról a másikra. Ezen kívül lehet szó egyéb információról is, mint például egy token értéke vagy előfordulhat, hogy programkódot, esetleg egy okosszerződés eredményeit kell továbbítani.

Egy adott okoshálózaton futó applikációnak érdeke, hogy minél többen használják, valamint ilyenek a különböző tokenek is, amiknek előnyösebb, ha nem csak egy blokklánchálózatra vannak korlátozva. Ezen probléma megoldására fejlesztik a különböző hidakat – angolul bridge-eket – , amik különböző módszerekkel juttatják el az adatokat egyik hálózatról a másikra.

Blockchain bridge

A bridge-ek megjelenésével újabb lehetőségek nyíltak a kriptovaluta felhasználók felé. Ilyen például a bitcoin okoshálózaton való megjelenése, ami fontos, mivel a Bitcoin hálózaton nem tudunk olyan szabadon okosszerződéseket írni, mint az Ethereum, Binance Smart Chain vagy egyéb okoshálózatokon. Így a bitcoin is részt vehet a különböző lending és yield farming szolgáltatásokban.

A bridge-ek használata kifejezetten előnyös volt akkor, amikor 2020 nyarán berobbant a DeFi szektor és az Ethereum hálózata annyira túlterhelt lett, hogy a gas árak sokszorosukra növekedtek. Ekkor vált közkedveltté a Binance Smart Chain, ami egy centralizáltabb megoldással próbálta megoldani a magas gas árakat.

Forrás: ycharts.com

A bridge-ek sorra jelennek meg, hogy minden token minden hálózaton elérhető legyen, emiatt a választék is meglehetősen széles. A továbbiakban bemutatom a leggyakoribb módszereket a bridge-ek létrehozására és megnézünk pár konkrét példát is.

Bridge-ek működése

A bridge-eket két fő típusra oszthatjuk, a centralizáltabb és a decentraliztálabb megoldásokra. A módszer azonban a legtöbb esetben közös, sokan úgy képzelik el a bridge-ek működését, hogy valóban átviszik a tokent egyik hálózatról a másikra, azonban ez nem igaz. Ami valójában történik ilyenkor az egy “lock & mint” (vagy “burn & mint”) folyamat, az egyik blokkláncon lekötésre kerül a token, a másikon létrehoznak egyet. Majd a visszaváltáskor elégetik a korábban létrehozott tokent és az eredetit a másik hálózaton pedig felszabadítják.

A centralizált bridge úgy működik, hogy egy megbízott külső fél végzi el a feladatokat. Ily módon jön létre többek között a wBTC, ahol a megbízott fél a BitGo. Ez esetben a BTC-t átutaljuk egy előre megadott címre és ezzel egyidőben azonos mennyiségű wBTC keletkezik az Ethereum láncon. Ezt a tokent már használhatjuk a Uniswap-on, Aave-n, Compound-on és egyéb DApp-okon. A wBTC az egyik legtöbbet használt bitcoin az Ethereum hálózaton, emiatt páran – köztük Vitalik Buterin is – kifejezték aggodalmaikat, hogy egy decentralizált pénzügyeket célzó rendszerben nem kellene ennyi centralizált tokennek lennie.

A decentralizált verzióban a folyamatokat valahogyan úgy kell megoldani, hogy ne legyen szükség olyan külső félre, aki ha teheti tud csalni. Így okosszerződések és decentralizált hálózatok segítségével lehet csak megoldani ezt a feladatot. Ezen bridge-ek egy külön – erre létrehozott – hálózattal működnek, validátorokkal és bányászokkal, ahol minden csomópont ösztönözve van arra, hogy betartsák a szabályokat. Itt a matematikára és a konszenzus mechanizmusra hagyatkozva bízhatunk abban, hogy a folyamat valóban decentralizált és biztonságos. Ilyen szolgáltatást nyújt többek között a RenVM, ahol nem csak BTC-t, de egyéb kriptovalutálat is küldhetünk különböző okoshálózatokra.

Forrás: medium.com

Összefoglaló a bridge-ekről

Összességében megannyi bridge közül választhatunk, amennyiben tokeneket mozgatnánk hálózatok között. Ez amiatt van, mert a blokklánchálózatok fejlesztői szívesen készítik el saját bridge-üket, hogy az ő hálózatuk is elérhető legyen. Végülis valahogyan kell értéket vinni a különböző okoshálózatokra is, ezt pedig a bridge-ek tudják leginkább befolyásolni.

Példa kedvéért ott van a Binance Bridge, ahol megannyi féle tokent (leginkább ERC-20 és TRC-20) vihetünk át az Ethereumról és egyéb hálózatokról a Binance Smart Chainre jutalék nélkül. Ez egy kedvező ajánlat a felhasználóknak, de a Binance-nek is, mivel így még többen fogják használni az ő hálózatukat, ami a BNB tokenük értékét is növelheti.

Forrás: binance.org

Tehát most már láthatjuk, hogy a bridge-ek nem univerzálisan jók mindenre. A bridge-ek leginkább egy adott feladatra készültek, legyen az BTC mozgatása az Ethereum hálózatra, ERC-20 tokenek mozgatása BSC-re vagy akár egyéb adatok átvitele egyik hálózatról a másikra. Bridge-ek használata előtt fontos, hogy tájékozódjunk arról, megbízható-e a szolgáltatás, nehogy becsapás áldozatai legyünk és a lekötött tokenekért ne kapjunk semmit se.

Ez a cikk a Cryptofalka honlapján is megjelent.

1 Comment

  1. Nagyon jó, átfogó összefoglaló!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.