Hónap: 2022 február

Mirror Protocol – Szintetikus részvények a Terra blokkláncon

A Mirror Protocol segítségével előállíthatunk olyan kriptovalutákat, amik ára követi egy-egy tőzsdén kereskedett értékpapír árfolyamát. Ezekkel a tokenekkel kereskedhetünk vagy akár liquidity poolba is rakhatjuk, hogy kamatoztathassuk a szintetikus részvényeinket.

Mit csinál a Mirror Protocol?

A Mirror Protocol a Terra okoshálózaton futó projekt, ahol különböző értékpapírokat hozhatunk létre kriptovaluták formájában. Ezek többek között lehetnek részvények, ETF-ek, indexek vagy akár tőzsdén kereskedett árucikkek is. Ezen kriptovalutákat szintetikus tokeneknek is szokás hívni, mivel mesterségesen állítják elő őket. Ez azt jelenti, hogy egy mTSLA token mögött (ami a Tesla részvény szintetikus változata) nincs valós részvény fedezet.

Ezen tokenek előnye, hogy bárki kereskedhet velük, nincs szükség fióknyitásra valamelyik brókercégnél, nincs tőzsdefelügyelet, nincs cenzúra vagy kitiltás. Persze ugyanezen indokok akár negatívumok is lehetnek, mivel egy szabályozatlan piacon nagyobb eséllyel történnek visszaélések vagy csalások.

Forrás: terra.mirror.finance/trade

Minden esetre azon felhasználóknak, akik jártasak a kriptovaluták világában, de a tőzsdén nem, akár egyszerűbb is lehet megvenni egy kriptovalutát pár kattintással, mint számlát nyitni egy brókercégnél. Nem beszélve azon országokról, ahol nem is lenne lehetőség értékpapírszámlát nyitni.

Azt a kérdést, hogy mely értékpapírokat listázza a projekt, a MIR token holderek döntik el. A MIR token egy governance token, aminek birtokában jogunk van beleszólni a projekt jövőjébe. Szavazhatunk különböző kérdéseket illetően, mint hogy mit listázzon a projekt, mekkora legyen a fedezet nagysága az egyes tokenek mögött vagy milyen jutalomban részesüljenek a liquidity providerek.

Hogyan működik a Mirror Protocol?

Mielőtt kereskednénk vagy farmolnánk a már említett szintetikus tokenekkel, azokat elő kell valahogyan állítani. Ez a folyamat úgy néz ki, hogy a felhasználó fedezetet köt le egy okosszerződésben, ami a későbbi szintetikus token értékét fogja adni. A fedezet lehet UST (a Terra blokklánc-hálózat USD alapú stabilcoinja), LUNA (a Terra blokklánc-hálózat saját kriptovalutája), MIR, ANC, aUST és bármelyik mAsset token. Az mAsset egy összefoglaló név, ami alatt az összes olyan eszközt értjük, amit a Mirror Protocol állít elő szintetikusan. Így egy szintetikus Tesla részvénynek mTSLA lesz a neve vagy egy szintetikus bitcoinnak mBTC.

A fedezet nagysága változó, függ attól, hogy milyen mAsset-et kívánunk előállítani, valamint, hogy milyen fedezetet biztosítunk. A legalacsonyabb túlfedezés esetén 130%-nyi kriptovalutát kell lekötnünk, azonban egy volatilis mAsset (mAMC) és fedezet esetén ez akár 400% is lehet. A túlfedezésre amiatt van szükség, hogy még véletlenül se álljon elő olyan eset, amikor nincs megfelelő fedezet egy mAsset mögött.

Forrás: terra.mirror.finance/borrow

Amennyiben a fedezet nem éri el a kötelező fedezeti rátát, akkor az adott mAsset forgalomban lévő készletét a projektnek valahogyan csökkentenie kell. Ezt úgy teszi, hogy a fedezet egy részéből elkezdi vásárolni az adott mAsset-et, majd azt úgymond “elégeti”, másként mondva kivonja a forgalomból. Ezt egészen addig teszi, míg a fedezet értéke nem éri el a kellő szintet.

A létrehozott szintetikus tokeneket manuálisan is ki lehet vonni a forgalomból. Ehhez a tokent kibocsátó felhasználónak vissza kell szolgáltatnia a korábban létrehozott mAsset-eket, hogy visszakapja az okosszerződésben lekötött fedezetet.

A szintetikus tokenek árfolyamáról egy árfolyam oracle gondoskodik, ami 60 másodpercenként frissíti minden token árfolyamát. Ezt a folyamatot a Band Protocol végzi, ami decentralizált módon látja el információval a Terra blokkláncot.

Szolgáltatások a Mirror Protocol felületén

2020 decemberében indult el a Mirror Protocol, aminek célkitűzése az volt, hogy szintetikus részvényeket lehessen előállítani blokkláncon. A V1-es verzióban így viszonylag hamar elérhetőek voltak a legismertebb részvények, mint az AAPL (Apple) vagy a TSLA (Tesla), de a lista folyamatosan bővül a mai napig is. Ezeket a tokeneket egyszerűen tárolhatjuk a tárcánkban vagy akár befektethetjük egy liquidity poolba UST-vel (a Terra blokklánc USD alapú stabilcoinja) együtt. Így nem szükséges minden felhasználónak létrehoznia a szintetikus tokent, elég megvásárolnia a Mirror Protocol felületén megtalálható decentralizált tőzsdén UST ellenében.

A V2-es verzió 2021 júniusában indult, ahol többek között változtattak a döntéshozatalban, bővítették a fedezetként használható kriptovaluták listáját és lehetőség nyílt short pozíciók nyitására. A short pozíciót hasonlóképpen kell létrehozni, mint a long pozíciót, fedezet letétele mellett létre kell hoznunk egy úgynevezett sLP tokent. Azonban a hagyományos (long pozíciót megtestesítő) tokenekkel ellentétben az sLP tokenekkel nem lehet kereskedni. Ezt minden érdeklődőnek saját magának kell előállítania, majd ezt a tokent lekötheti, hogy kamatot is kapjon rá. Jelen állapotban nem látom értelmét nem lekötni, mivel a tokennel nem lehet kereskedni, sem liquidity poolba rakni.

Forrás: terra.mirror.finance/farm

További újdonság a V2-n, hogy a projekt listázhat úgynevezett Pre-IPO tokeneket, amikkel ugyanúgy kereskedhetnek a felhasználók, mint bármelyik mAsset-tel. A Pre-IPO token egy olyan token, ami egy még nem létező kriptovalutát, értékpapírt vagy egyéb eszközt fog megtestesíteni. Mielőtt azonban valóban piacra kerülne az adott eszköz, a felhasználók spekulálhatnak a kezdeti árfolyamra, adhatják-vehetik az adott Pre-IPO tokent. Majd az eszköz megjelenését követően a decentralizált oracle átveszi az árazás szerepét, és a Pre-IPO token felveszi az összes olyan tulajdonságot, ami az mAsset-ekre vonatkozik.

A Mirror Protocol döntéshozatali mechanizmusa és jövője

A Mirror Protocol saját governance tokene a MIR. A liquidity providerek nem csak a kereskedési díjakból kapnak, hanem az előre meghatározott kínálatú MIR tokenből is kapnak részesedést. Azon felhasználók, akik lekötik a tárcájukban található MIR tokeneket, egyrészről jogosultak a projekt által összegyűjtött díjak egy részére, valamint részt vehetnek a projektet érintő szavazásokban.

Szavazásokat szintén a MIR token holderek javasolhatnak, ehhez le kell kötni 100 MIR tokent annak érdekében, hogy a felesleges szavazásokkal ne zavarják a projekt működését. A projekt irányítása nagy részben valóban a MIR token tulajdonosok kezében van, többféle előterjesztéssel élhetnek. Ilyen az új mAsset vagy Pre-IPO token listázás, illetve ezek paramétereinek beállítása, mAsset-ek törlése a projektről, de változtathatnak a szavazások és az irányítás részletein is.

Forrás: terra.mirror.finance/gov

Az elképzelés miszerint a tőzsdét egy az egyben átvihetnénk blokkláncra nem hangzik már lehetetlennek. Az a kérdés, hogy mekkora igény van ilyen szolgáltatásokra és mennyire skálázható a jelenlegi rendszer. Az Apple vagy Tesla részvények kereskedése még mindig inkább a megszokott módon történik. A Mirror Protocol-on a volume igen kevés részét teszi ki egy-egy tőzsdei terméknek, ez azonban növekedhet a következő években. Az innovációt a Bloomberg is megírta már pár cikkében, ami azt jelenti, hogy a szakértők szemeit is felnyitotta az új lehetőség.

A cikk a Cryptofalkán is megjelent.

Bitcoin, mint egy ország egyetlen törvényes fizetőeszköze

„Gonosz jegybank, gonosz állam. Nem tudni miért, de folyamatosan „nyomtatják” a pénzt és biztosan rosszat akarnak nekünk kisembereknek. Az eurót se vezetik be, nem értem miért, de ha itt is euró lenne, akkor biztosan németországi életszínvonalunk lenne. Legyen a Bitcoin a fizetőeszközünk, az nem inflálódik, az egész ország gazdag lehet pár éven belül.”

A fiat valutákat gyakran szidják, mint ósdi fizetőeszközt, ami folyamatosan csak inflálódik és veszít az értékéből. Nem minden vád alaptalan a jegybankok felé, de a rágalmazások többsége a közgazdaságtani tudás hiányából fakad. Nem titok, hogy az MNB-nek kitűzött inflációs céljai vannak, jelenleg 3% +-1 százalékpont (azaz 2-4% között érték). De miért? Miért akarják, hogy a pénzünk folyamatosan veszítsen értékéből? Ennek több oka is van.

Az egyik ok, hogy a defláció sokkal rosszabb, mint az infláció (mondják az okosak). Ugyanis deflációs időszakban a pénzem egy év múlva többet ér, mint most, ezért amikor megtehetem a költéseimet elhalasztom egy későbbi időpontra, hogy jobban kihasználjam a vásárlóerejét. Ezzel csak az a probléma, hogy ilyenkor lecsökken a pénz forgási sebessége a gazdaságban, ami GDP csökkenéshez vezet. Nem akarok demagóg politikusnak tűnni, aki csak azt tudja kommunikálni, hogy: „A GDP csökkenés rossz, a GDP növekvés jó.”.

Azonban a GDP csökkenése sok következménnyel jár, például növekszik a munkanélküliség. A pénz forgási sebességét nagyon egyszerűen illusztrálhatjuk. Az egyszerű modellezés érdekében tegyük fel, hogy van egy 3 fős társaság, benne Anna, Barna és Csaba. Egyedül Annának van 100 Ft-ja, aki reggel ezt odaadja Barnának, aki mellesleg pék és ad neki kenyeret. Barna később elmegy Csaba éttermébe és megebédel 100 Ft-ért. Ezek után Csaba este bevásárol Anna boltjában és otthagyja a 100 Ft-ot. Így forog körbe ez a 100 Ft. Ez minden nap ugyanígy lejátszódik. Gondoljunk bele, hogy mindössze 100 Ft van ebben a kis zárt háromfős gazdaságban, de egy nap alatt 300 Ft-nyi érték cserélt gazdát. Jelenlegi modellünkben úgy definiálhatnánk a pénz forgási sebességét – és mellesleg nem vagyunk messze attól, ahogyan valójában definiálják –, hogy mennyi érték cserél gazdát egy nap, majd ezt elosztjuk a gazdaságban lévő összes pénzzel. Jelenleg ez a mutatónk 3-as értéket venne fel. Ha egy nap Anna nem lenne annyira éhes, és így csak 50 Ft-ért vesz kenyeret, akkor Barna is maximum 50 Ft-ért vehet ebédet és Csaba is ennyiért vehet bármit is a boltban. Lecsökkent a mutatónk 1,5-re. Tehát a pénz forgási sebességének megtartása emiatt is fontos, hogy a gazdaság összes szereplője megvehesse, amit eddig is.

Ha tudom, hogy infláció lesz és jövőre kevesebbet fog érni a pénzem, akkor ösztönözve vagyok arra, hogy költsem el a pénzem minél előbb. Hogy gonoszság-e így befolyásolni a keresletet és nem gond-e, hogy egyes esetekben túlfogyasztáshoz és környezetpusztításhoz vezet ez a módszer az egy másik bejegyzés témája lesz.

Gyakran amúgy olyan érveket is hallunk, hogy a versenyképes bérek miatt olyan nagy vállalatokat vonzzunk ide, mint például az Audi. Szintén megosztó, hogy jó-e a magyar társadalomnak az, ha a gyenge forint miatt kizsákmányolhatnak minket a multik. Az tény, hogy több tízezer ember munkalehetősége függ ettől. Rövid tervnek talán oké, azonban nem a legambiciózusabb terv hosszútávon, hogy félperifériaként működve kiszolgáljuk a fejlett országokat.

Tegyük fel tehát, hogy egy országban az egyetlen törvényes fizetőeszköz a Bitcoin. Ekkor mindennek az ára Bitcoinban van denominálva. Ezzel eddig semmi gond nincsen, mivel a Bitcoin árfolyamától eltekinthetnek a lakosok, ők mindent satoshiban és Bitcoinban mérnek. A tej ára a boltban, a mozijegy, a lakások, a fizetése az embereknek, egy szóval minden satoshiban van mérve.

Lelövöm a poént, két bökkenő lesz, egy kisebb és egy nagyon nagy. A kisebb, hogy a jegybank a Bitcoinnal nem tud sokféle monetáris politikát folytatni, így recesszió idején kevesebb jóléti intézkedést folytathat. Kamatot változtathatnak, azonban a pénzmennyiséget nem tudják befolyásolni a Bitcoin szuverén és előre lefektetett működése miatt. A második és egyben komolyabb probléma, hogy ehhez olyan elzárkózott országnak kell lenni, hogy még Észak-Korea se tudna ennyire zárt gazdaságként működni. Amint megengedjük, hogy a „normális” fiat valutával működő országokkal kapcsolatba lépjünk, úgy egyből hatással lesz ránk az ő gazdaságuk, például az import és export kapcsán. Így egyből kuka az egész bitcoinban denominált piacunk, mivel függünk a külső országok valutájának és a mi bitcoinunk árának arányától.

Egy koronavírus okozta árfolyamesés pedig olyan szegénységbe taszítaná az embereket, hogy hiába lesz fél év múlva háromszorosa az árfolyam a mostaninak, az már sokak számára késő bánat.

Opció lehet még az El Salvador-i modell, ahol másodlagos fizetőeszköz a Bitcoin, tehát mellette van egy másik hivatalos fizetőeszköz is – El Salvador esetében ez az amerikai dollár. Ez egy sokkal kedvezőbb lehetőség már, és amennyiben mindenki elképesztően okos spekuláns és befektető lenne (lássuk be ilyen nincs), még akár működhetne is. Vagy komoly felülvizsgálattal és szabályokkal megvédhetnék a pénzügyileg nem veterán lakosokat például úgy, hogy bárki, aki Bitcoinra váltja pénzének nagyobb részét, annak kell, hogy legyen mellette legalább hat hónapnyi vésztartaléka dollárban.

Meglátjuk, hogyan alakul El Salvador gazdasága, ők a „go big or go home” taktikát választották, tehát tátott szájjal mennek az erdőbe, kérdés, hogy cukorkára vagy esetleg másra lelnek. El Salvadornak az IMF is szólt már, hogy merész játékot játszanak, amit abba kellene hagyni. Erre ők fülük botját se mozdítva bitcoin alapú kötvényeket fognak kibocsátani, ami hát meglehetősen merész.

A hangadó értelmiség

Nemrégiben néztem meg egy videót, amiben többek között a társadalmi csoportok átjárhatóságáról volt szó, illetve annak nehézségeiről. Az említett csatornát amúgy rendszeresen nézem, szerintem érdekes tartalmak kerülnek fel. A csávó, aki a csatit csinálja jogász és leginkább politikai, valamint társadalmi kérdésekben osztja meg a véleményét a nézőkkel.

Tehát a videóba, amit néztem egy szociológust hívott meg, Böröcz Józsefet, és hát sok síkon folyt a beszélgetés, amik közül az egyik az értelmiség helyzete volt Magyarországon. Ő úgy fogalmaz, hogy „hihetetlen mértékben zárnak a határok a különféle társadalmi csoportok között, mindenféle szempontból”. A probléma, miszerint földrajzi vagy pénzügyi helyzetünk, illetve akár a generációnk sorszáma – értsd: adott történelmi körülmények – túlságosan meghatározzák életünket, nem új. A probléma ennek az egyenlőtlenségnek a volumene, tehát mennyire nem igazságos a helyzet mondjuk vidéki és fővárosi között.

„Az, hogy ki lesz húsz év múlva a hangadó értelmiségi Magyarországon 10-20 év múlva, az már kialakult.” Úgy is mondja, hogy: „Az elit pozíciókért szóló verseny már eldőlt.”. Ezzel szembesülni elképesztően sokkoló, pedig nincsen nagyon másról szó, mint arról a jelenségről, amikor a pénz és a vagyon szülőről gyerekre száll. A diploma megszerzésének nehézsége nagyban függ attól, hogy milyen családba születünk, milyen körülmények között növünk fel és milyen anyagi biztonságban tudhatjuk magunkat.

Böröcz József (bal); Ziegler Dezső Tamás (jobb)

Tehát a pénzügyi és tudásbeli egyenlőtlenség valahol korrelál egymással. A probléma ott kezd még inkább kétségbeejtő lenni, amikor rájövünk, hogy a tudásbeli egyenlőtlenség bizonyos szempontból még nehezebben megoldható probléma, mint a pénzügyi egyenlőtlenség. A pénz újraosztása (mindenféle jövőbeli konfliktust és követekezményt félretéve) elméletben gyorsan véghezvihető, annyit kell tennünk, hogy az egyik bankszámláról átrakjuk a másikra a pénzt. Kvázi átírtunk két sort egy adatbázisban.

A tudásbeli egyenlőtlenséget nem lehet ilyen gyorsan orvosolni. Amiatt nem, mert a tanulás nem egy gyors folyamat, hiszen az agyunknak vannak információtovábbítási és befogadási határai. Persze a tudás különbözik a pénztől például abban, hogy nem tulajdonost vált, hanem többszöröződik, és ha már egyszer agyat ért, nehezen vész el.

A beszélgetés meghallgatása után a témát rövidre zártan azt mondtam, hogy „sadly noted”. Azonban pár nap múlva átfutott az agyamon az, hogy van egy tényező, ami a tudásbeli egyenlőtlenségen már ma is sokat tud segíteni. Szerintem az internet egy valóban szinte végtelen tudástár, ami versenyképes információval tud felszerelni bárkit, aki hajlandó az idejét rááldozni. Persze ott van az is, hogy ehhez szükséges egy laptop, internet, valamint a megélhetés biztonsága. Azonban ezek megléte mellett csak a motiváció kérdése az, ami utunkba állhat.

Nem vagyok benne biztos, hogy a globalizáció és a digitalizáció minden következményét beleszámolta Böröcz a mondataiba, amikor a fent említett eredményeire jutott. (Messze áll tőlem becsmérelni a Tanár Urat, csupán megpróbálok saját gondolatokat hozzátenni azokhoz, amiket tőle hallottam) A home office, illetve a távoli munkavégzés határokon átívelő lehetőségeket fog adni olyanoknak, akiknek a tudása megvan hozzá, hogy ilyen munkát vállaljanak, csak eddig nem volt hova jelentkezniük a lakóhelyük környékén.

Persze az efajta társadalom még nem létezik, azonban a körülmények adottak rá, hogy ilyen irányba induljon a világ. A kérdés, hogy lesz-e olyan katalizátor vagy érdek, ami efelé tereli. Bízom benne, hogy van fantázia abban, amit most kifejtettem, és valóban tud egyszerűsödni az átjárhatóság, és nem csak az optimizmus beszél belőlem. Elvégre is azt, hogy húsz év alatt mennyi minden történik és az hogyan változtat a jelenlegi helyzeten, igen nehéz megjósolni. Így amikor azt mondom, hogy remélem Böröcz téved, akkor csupán a jószándék vezérel.

Ez lehet a bankrendszer és a kriptovaluták közös jövője

A Bitcoin Kisokos 35.részében Ács Zoltánnal beszélgettünk, aki az MKB Fintechlab vezetője és a Magyar Bankholding által kezdeményezett Foundation mozgalom Növekedésért és Innovációért felelős vezetője. Mindenképp hallgassátok meg a podcastet, ha még nem tettétek. Ebben a cikkben a beszélgetés folyamán elhangozott érdekes témákat emeljük ki, néhol egy-két kiegészítéssel és kommenttel.

MKB Fintechlab és Foundation mozgalom

A Fintechlab az MKB kereskedelmi bank alatt működő leányvállalat, ami induló FinTech vállalkozásokat mentorál és tőkét fektet beléjük. Ilyen startup vállalkozás volt a Coinrule is, ami nemzetközi viszonylatban is komoly karriert futott be, mint automatizált kriptovaluta kereskedési platform.

A Foundation a Magyar Bankholding által kezdeményezett mozgalom. A Magyar Bankholding a rendszerváltás óta a legnagyobb bankfúzió (MKB, Budapest Bank, Takarékbank). Az új bank teljesen új alapokra építkezne, megújítva a hagyományos és “elavult” banki szolgáltatásokat és újragondolt modellekkel és működéssel szeretne üzemelni. Ehhez egy nagy léptékű technológiai ugrás szükséges, azt is mondhatnánk “Fel kell találni újra a bankolást.”, ezen okból jött létre a Foundation mozgalom.

A bankrendszer fejlődése

Több évtizeden keresztül a bankok elkényelmesedtek az oligopól helyzetben. Ráadásul az innovációt feltehetően visszafogta az is, hogy egyes bankok jelen vannak a tőzsdén. A nyomás, hogy a negyedéves jelentésben fel kell mutatni valamit, és a befektetők profitot várnak el, megnehezítette az innovációra való felkészülést. Hiszen az innováció mindig költséges és hosszabb távon megtérülő befektetés.

Azonban a 10-15 éve felszínre törő FinTech szektor felkavarta a port, az újonnan indult pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások mertek innoválni. Elképesztően sok kockázati tőkebefektető kereste a lehetőséget, hogy ilyesfajta vállalkozásokba fektessen, mert azt látták, hogy potenciálisan ez egy jól jövedelmező befektetés lehet.

Ács Zoltán úgy gondolja 5-10 éven belül teljesen másképp fogunk bankolni, a technológia exponenciális növekedésével egy idő után mindenkinek fel kell vennie a lépést. Már csak azért is, mert befektetési oldalról nagy a nyomás, hogy ezzel foglalkozni kell. Az ügyfelek szeretnének kriptovalutába is fektetni.

A szabályozási környezet

A bankok nem véletlenül nem mozdulnak tömegesen a kriptók felé. Elképesztően sok szabály van, aminek meg kell felelni, vendégünk úgy is fogalmazott “a szabályozó fújja a passzát szelet”. Nem véletlenül az egészségügy és a pénzügy a legszabályozottabb terület, hiszen erre a két dologra nagyon sok figyelmet és óvatosságot szentelünk életünk folyamán.

Az Európai Unióban a MICA reguláció az, ami szabályozni fogja a kriptovalutákat, ezt jelenleg 2023 januárra várjuk, de elképzelhető, hogy 2024 lesz belőle. Fontos azonban, hogy addigra fel kell készülnie a jogszabályi környezetnek és az intézményeknek, hogy ne akkor kapjunk a fejünkhöz. Erre a Blockchain Magyarország Egyesület már kidolgozott egy javasolt koncepciót.

Arra a kérdésre, hogy mikor lehet a magyar bankoknál kriptóba fektetni azt a választ kaptuk, hogy mindenkinek érettnek kell lennie (“a rendszernek körbeérettnek kell lennie”). Ez azt jelenti, hogy amíg nincsenek meg a megfelelő szabályok, addig hiába próbálkoznak a bankok az adaptációval. Vendégünk szerint Magyarországon 2024-25 között lehet majd kriptovalutákba fektetni a kereskedelmi bankoknál, méghozzá ETF-ek formájában. Az ETF amiatt egy kedvezőbb forma, mintha közvetlenül kriptót adna el a bank, mert biztonságosabb ilyen formában. Megannyi kockázatot levesz az ügyfél válláról és áthelyezi a bankokra, ahol maguk a szakértők vannak. Így például az ügyfél sem tudja elveszíteni a privát kulcsát, ami hatalmas veszteség lenne neki. Végső soron a bankoknak is az a jó, hogyha az ügyfelek gazdagodnak és nem elszegényednek.

Az európai környezet szerinte megfelelő irányba halad, viszont fel kell pörögnünk. Fontos, hogy cáfolnunk kell a következő mondás utolsó mondatát, miszerint “Kína innovál, azután szabályoz. Amerika innovál és nem szabályoz. Az EU szabályoz, azután nem innovál.”. Eszméletlen jó neobankok jöttek létre az EU-ban (Monzo, N26, Mbank, Tinkoff, Revolut), ami többek között a PSD 2-nek köszönhető (és jelenleg készül a PSD 3).

Persze azt, hogy sürget a környezet sokan érzik. Ott van példának a Swift fizetési rendszer, ami régi és iszonyatosan elavult, akár 4-5 napba is beletelhet, még megérkezik az utalás. Elképzelhető, hogy a blokklánc már csak amiatt is jobb megoldás lenne ezen probléma megoldására, mert csökkenti a költségeket az ügyfélszolgálat felöli részen.

Harc a hegemóniáért

Kína elképesztően elől van a világ többi részéhez képest, amennyiben digitális jegybankpénzről van szó. Amerika a hetekben tette közzé kutatási anyagát a CBDC-ről, így ő mindenképpen évekkel van lemaradva, ha csak ezt a szegmenst nézzük. Közben ott van a Facebook stabilcoinja a Diem, aminek bevezetését gyakran odázzák a jogi környezet miatt. Érthető, hogy egy bigtech óriásnak nem szeretnék megengedni, hogy hirtelen pénzügyi nagyhatalom legyen. Már csak emiatt is fontos kérdés előtt állnak a nemzetállamok: szabályozzák-e a Facebookot és a techóriásokat vagy sem. Ha nem, akkor érdekes idők elé nézünk, ugyanis a pénz fölötti kontroll, egy elképesztően erős hatalmi eszköz.

A Facebook kedvező piaci helyzetben van olyan szempontból, hogy több milliárd felhasználó fordul meg nála nap mint nap. Ott a Messenger applikáció is, ami nélkül az emberek többsége tényleg nem tud meglenni. Miért ne lehetne majd a Diem-et ebbe az applikációba beintegrálni és máris kész a pénzügyi nagyhatalom. Persze erre elvileg a Novi-t fejlesztik, ami egy külön applikáció, de a lehetőség ettől függetlenül ott lenne.

Novi
Forrás: digitalinformationworld.com

Sokan értetlenül állnak Kína előtt, hogy vajon értelmeset húzott-e azzal, hogy ennyire radikális a bányászattal és a kriptovalutákkal szemben. Erre leginkább két válasz született: Kína jól csinálja, amit csinál, mert nem hagyják hogy a fejükre nőjenek a tech óriások vagy Kína nem csinálja jól, amit csinál, mert ezzel pont lábon lövik magukat, kinyírják az innovációt. Ez a kérdés valószínűleg azért ilyen nehéz – mondja Ács Zoltán -, mert a technológia exponenciálisan növekszik, emiatt meglehetősen nehéz gyorsan menni és közben megfelelő irányba tekerni a kormányt. Ez annyit jelent, hogy látjuk az innovációkat de nem tudjuk biztosra melyik milyen kimenetelekkel jár. Kína inkább a centralizáltabb CBDC-t választotta és egyértelmű nemet mondott a decentralizált kriptoeszközökre.

A vezető szerep sokszor úgy dől el, hogy ki felé van meg a megfelelő bizalom. Hiszen valakiben/valamiben mindig bíznunk kell, kérdés, hogy kicsoda vagy micsoda erre a legalkalmasabb? Politikusok, ügyvédek, államok, intézmények, blokklánc-technológia, okosszerződések (programkód), stb.

Összefoglaló

A podcastben még ennél is több érdekes dologról volt szó, ha tetszett ez a rövid cikk, akkor azt is érdemes meghallgatnod. Nekünk érdekes volt hallani, mennyi újdonság várhat ránk a következő években. Legyen szó a hétköznapi bankolásról vagy kriptovalutákba való befektetésről a jövőben mindkét témában változás várható.

A cikk a Cryptofalkán is megjelent.